Damjanich János Múzeum

2024.11.07. 17:00

Szolnoki tudomány ünnepe: szórakoztatva szakmáztak a múzeumban

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a szolnoki Damjanich János Múzeum a tematikához igazodó, de szolnoki kötődésű, egész napos konferenciát rendezett november 7-én. A tanácskozás címe: „A Damjanich János Múzeum szerepe a szolnokiság alakulásában”, sok mindent elárul az említett tematikáról. Erre utalt köszöntőbeszédében dr. Horváth László múzeumigazgató is. A szolnoki tudomány ünnepe volt a múzeumban.

– Általában a múzeumoknak hármas feladata, hovatovább kötelessége van. Egyrészt a nemzeti értékek felkutatása és gyűjtése, másrészt ezen kincsek megőrzése és gondozása, harmadrészt pedig a gyűjtemények feldolgozása – hangsúlyozta a szolnoki tudomány ünnepe házigazdája.

Szolnoki tudomány ünnepe
A szolnoki Damjanich János Múzeumban november 7-én megtartott Magyar Tudomány Ünnepén a szolnoki tudomány ünnepe került előtérbe. A házigazda dr. Horváth László igazgató, mögötte (kék ruhában) helyettese, dr. Kaposvári Gyöngyi is felszólalt a szakmai tanácskozáson
Fotó: Mészáros Géza

Kifejtette, hogy 2025-ben a város a 950 éves évfordulóját ünnepli, ennek nyitányaként tart tanácskozást az intézmény arról, amivel a múzeumi tudományágak a várostörténeti ismereteket gazdagítani tudják. Az előadók ezért a múzeum saját kutatói, az előadások témái pedig szolnoki kutatások és múzeumi eredmények – mondta el dr. Horváth László.

Rövid, de tartalmas előadásokat tartogatott a szolnoki tudomány ünnepe

A köszöntő után mindössze húszperces, ezáltal lényegre törő és pörgős, informatív, ráadásul a tudományos szakemberektől talán nem elvárhatóan szórakoztató kiselőadások hallgathattak meg a konferencia résztvevői.

A múzeum munkatársai részéről Jámbor Csaba arról értekezett, hogy miért nincsen monográfiája Szolnoknak. A prezentációja közben kiderült, hogy a korabeliekből és a most felfedezettekből van ugyan, ám hiányos, miután tatár, török, kuruc, labanc, román, német, szovjet pusztítások közben is tűzvész és árvíz, szélvihar és járvány tizedelte a települést és lakosságát, vele együtt Szolnok iratállományát.

  • Dr. Kaposvári Gyöngyi a városi életet mutatta be a 20. századi sajtó tollából,
  • Képíró Ágnes a nagy grafikusok – Ágotha Margit, Gácsi Mihály és Rékassy Csaba – munkásságát hasonlította össze,
  • Benedek Csaba a szolnoki református hitélet kutatásának eredményéről szólt,
  • Gecse Annabella pedig Szolnok néprajzát vázolta fel.

Rajtuk kívül régészek és történészek (F. Kovács Péter, Polgár Zoltán, Mali Péter, Frecska-Nagy Zsolt, Kertész Róbert, Szabó Melinda, Bagi Gábor és Ádám Márk) is szakmáztak, majd Horváth László múzeumigazgató bezárta a konferenciát.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!