2025.03.12. 16:00
Budapesten mutatták be Ruzicska Ferenc karcagi helytörténésznek a bereki üveggyárról szóló kötetét
Március hatodikán a szokott helyen, az Akadémia épületében tartotta legutóbbi összejövetelét a Karcagi Öregdiákok Baráti Köre. Az eseményen Ruzicska Ferenc karcagi helytörténész mutatta be a kör tagjainak legújabb, a karcagi üveggyár történetéről szóló kötetét. A mostani találkozót Bihari László elnök sajnálatos betegsége miatt Király Csaba szervezte.
A Karcagi Öregdiákok Baráti Kör tagjai közül sokakat fűznek kellemes élmények Berekfürdőhöz, de több öregdiák volt részese, az üveggyári életnek is, mint például a már elhunyt Kovács Géza kiváló vegyész és felesége, Julianna, a kör tagja.
Fotó: Beküldött fotó
Az üvegyár múltját idézték fel a Karcagi Öregdiákok
De e sorok írója is számos személyes emléket őriz a gyárról, illetve alapítójáról, Veress Zoltán erdélyi származású vegyészről. Amint az Ruzicska Ferenc munkájából is megtudható, Veress Zoltán a műegyetemen végzett, majd ott, és az Iparművészeti Iskolában is tanított. A tűzálló üvegre kidolgozott gyártási eljárására alapította 1940-ben a berekfürdői üveggyárat. A rádióadócsövek gyártásához szükséges, fémekkel forrasztható üvegek előállításának megoldásáért 1954-ben Kossuth-díjat kapott. 1956 után mégis őt is meghurcolták. Később a gyár a fátyolüvegről vált híressé.
A gyár történetéhez még egy, szintén erdélyi származású embernek, a Bólyaiakkal rokon Pávai-Vajna Ferenc geológusnak a munkája is kötődik, akit Csontos Imre karcagi országgyűlési képviselő, és Hajnal István polgármester kért fel 1926-ban egy vízkút mélyítésére.
Ő az Üllőnél talál megfúrásra alkalmas helyet, s az 1927-es induláshoz a karcagi városi képviselőtestület szavazott meg 100 000 korona fedezetet. 1928 elején fúrás közben a kút kitört, kilencven méteres magasságra lövellt az 50°C-os víz. A végleges mélység 1928 novemberében 1225m volt. Az 1929 tavaszi vizsgálat során 430 m3/n 46°C-os termálvizet és 210 m3/n gázt kapnak. A második fúrás 1930 nyarán 800m-ből 820 m3/n 55°C-os termálvizet és 1100 m3/n gázt adott. Ezt a gázt használták fel a Veress Zoltán alapította üveggyár működtetésére. Ruzicska Ferenc most bemutatott új könyve ennek a történetnek az összefoglalása, és részben már egyben emléke is, mivel, mint köztudott a neves gyár máig érthetetlen módon lett a privatizáció áldozata. Örök kérdés, hogyan jutott a rendkívül értékes és sokoldalú tevékenységet végző, több száz főnek munkahelyet adó, országos hírű üzem az enyészetre.
