Százhúsz év után tértek haza a római kincsek a Jászságba: Nero császár ezüstje is köztük van – videóval

Az érmék évezredei címmel nyílt nemrég numizmatikai kiállítás a Jász Múzeum Látványraktárában, ahol különböző funkciójú és történelmi hátterű érméket, valamint a Jászságban évtizedekkel ezelőtt talált éremkincseket, vagy azoknak egy részét mutatják be a látogatóknak. 

Igazi kuriózumnak számító vereteket is felfedezhetünk a numizmatikai kiállításon

– A Jász Múzeum országos szinten is jelentős éremgyűjteményéből korábban még nem rendeztek kiállítást, ezért azt gondoltuk, hogy épp itt az ideje, hogy a numizmatikai kincsek egy részét megismerje a nagyközönség. A legérdekesebb érméket próbáltuk kiválogatni a több mint nyolcezer darabból, melyek 2016 előtt kerültek a múzeumhoz. Ez természetesen nem volt könnyű feladat. Keresztmetszetet adunk a múzeum gyűjteményéből, bemutatva az érmék több mint két és félezer éves történetét – mondta el hírportálunknak Steuer István, a Jász Múzeum régésztechnikusa. A kiállítás szervezője kiemelte, hogy tudomásuk szerint a közgyűjtemény legrégebbi darabja a szicíliai Szürakuszaiban készült a Kr. e. 5. században. Különleges kincseknek számítanak a 17. századi aranyozott keretű fapionok is, melyeknél a verőtövet felpuhított fakorongra nyomva alakították ki az éremképet. A falon látható fotók Fábián-Rigó Attila magángyűjteményének alföldi kötődésű római érméit mutatják be.

Mire szolgáltak az üvegből készült robotbárcák? 

Mint azt a tárlaton megtudtuk, az éremtár régi gyűjteménye főleg újkori forgalmi pénzekben bővelkedik. Magyar és külföldi fizetőérmék jórészt a 18-19. századból vannak a múzeum birtokában. Tallérok, krajcárok, garasok, dénárok, a korabeli fizetőeszközök szinte minden fajtáját őrzik. Gazdagnak mondható a token, zseton és játékpénz kollekció is. Nürnbergi 16-17. századi számolózsetonból több különböző darab látható, de figyelemre tarthatnak számot az üvegből készült robotbárcák is, melyekkel az uradalmi földeken ledolgozott napokat igazolták a jobbágyok. 

A múzeum emlékérme gyűjteménye a magyar vonatkozású darabok mellett leginkább osztrák és német példányokból áll, de más európai országok kiadásai és néhány amerikai érme is megtalálható benne. 

Az országos szinten is kiemelkedő jászdózsai éremlelet első alkalommal látható Jászberényben 

A Jász Múzeum érmegyűjteményét a jászberényi és a jászapáti gimnázium értékes kincsei alapozták meg. Ezek Banner János korábbi múzeumigazgatónak köszönhetően kerültek a múzeumba. Az antik, azon belül is nagyrészt római pénzeket tartalmazó érméket a gimnáziumok öregdiákjai és tanárai adományozták az iskoláknak. Steuer István felhívta a figyelmet arra a római köztársasági éremleletre is, melyet Kovács János talált meg 1905-ben Jászdózsán, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A 114 darab ezüstpénzből az éremtár 58 darabot tartott meg, a többit visszaküldte a megtalálónak. Az országos szinten is kiemelkedő lelet darabjai a Kr. e. 151-ben Publius Cornelius Sulla által kiadott denariustól egészen Nero császár ezüstjéig terjednek. A különleges éremlelet százhúsz év után első alkalommal tért vissza kiállításra a Jászságba. Az éremmustrán számos érdekességet megtudhatunk többek között az 1952-ben megtalált jászboldogházi, az 1958 tavaszán előkerült borsóhalmi, vagy épp a jászdózsai friesachi éremleletről is. Az érmék két és fél évezreden keresztül testesítették meg a pénzt. Előbb a 18. században megjelent papírbankók, majd a 20. századtól a csekkfüzet és a hitelkártya szorította vissza a fémből készült fizetőeszközök kibocsátását. Ma már egyre inkább bankkártyával, vagy okostelefonnal intézzük vásárlásainkat, pénzügyeinket. A pénzérmék csekély értékű váltópénzzé degradálódtak és egyre kevesebb jelentőséget töltenek be az életünkben. A Jász Múzeum június elsejéig megtekinthető időszaki kiállítását tárgyak kölcsönzésével a Damjanich János Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, Dr. Farkas Kristóf Vince, Fábián-Rigó Attila és Varga Károly támogatta. 

További érdekességek a numizmatikai kiállításról:

• A mozik elterjedésével Magyarországon is divat lett az aktuálisan futó filmet érmékkel reklámozni. A tárlaton látható Marlene Dietrich első Hollywoodban készült filmjének, a Marokkó című alkotásnak a reklámérméje is, mely alumíniumból készült. 
• A katonák kedvelt amulettjei voltak a Szent György érmék, tulajdonosuk sebezhetetlenséget remélt viselésüktől. Mind a négy bemutatott érmét a 18. században adták ki. 
• 1970-ben készült Jászberényben az 1 000 000. hűtőszekrény. Ennek az eseménynek állít emléket a Lehel Hűtőgépgyár saját kibocsátású érméje.
• Különleges az a 18. századi tokenen is, melyen egy londoni gyógyszertár hirdeti termékeit, köztük a kisgyermekek fogzásánál használható Basil Burchell által piacra dobott fájdalomcsillapító nyakláncot.