Megvakították, megcsonkították, mégis eljutott a szolnoki kecskeszigetre

Nyilván a regény is csak az ismert történelmi hitelesség mentén íródott, ráadásul a magyar tankönyvek is hiányos információkkal szolgálnak, ezáltal a most futó Hunyadi-sorozat részletei is sok esetben hipotéziseken alapulnak. A lexikonok például számon tartják Brankovics Grgur nevét és tetteit. Így például azt is, hogy az oszmánok megvakíttatták a testvérével együtt, ám azt már nem taglalja egy históriás könyv sem, hogy a férfiasságától megcsonkították-e. Ez a feltételezés jelentős szerepet kap a Hunyadi-filmben, ám a bizonyosságot a Grgur-t megformáló Mészáros Martin színész sem tudja.

Mészáros Martin a Hunyadi-sorozatban, mint Brankovics Grgur

A harmincegy esztendős színművész napjainkban Szolnokon is többször felbukkan, hiszen a Színműhelyben Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten című drámájában az elszigetelten élő, három nőből álló család életébe beférkőző Angelót alakítja.

– utalt Martin egyik legközelebbi és legkedvesebb informátorára, a feleségére, Ágnesre. Aki kapcsán – férjéről ráfókuszálva, néhány gondolat erejéig kihagyhatatlan, hogy ne essék pár szó!

– A határhoz közeli, a közel ötezer lelket számláló Csókán éltünk, ott is jártam általánosba, ahol előszeretettel szerepeltem az iskolai rendezvényeken. Emlékszem, hogy hetedikesként egy ballagási műsort adtunk elő a búcsúzó nyolcadikosok köszöntésére, s az előadás egyik jelenetében magam is részt vettem, és kifejezetten jól éreztem magam a szerepemben. Visszagondolva, talán ott határoztam el végérvényesen, hogy színészi pályára adom a fejem. Tulajdonképpen Csókáról felvételiztem a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba, drámatagozatra.

– Ez már számomra is érdekes! Tudja, hogy a Szigligeti társulatának „majdhogynem fele” a szentesi drámatagozatra járt, anno?

– Igen, szóba került már az öltözőben, és felemlegettük a szentesi éveket. Jót is derültünk rajta. Tudtommal Mészáros István, Horváth Gabi és Zelei Gabi, valamint Biró Panna Dominika is Szentesen érettségizett, és kapott előtanulmányokat a színi pályához. A szentesi gimnázium nagyon termékeny ilyen szempontból, nehéz olyan magyarországi színházat találni, ahol nincs egykori szentesi drámais. Büszke is vagyok rá nagyon, hogy gyarapíthatom ezt az impozáns listát.

– A Szerbiához tartozó Zentán született és Csókán élte gyermekkorát. A szerb nyelvtudása előny volt a szerb despota, Brankovics Grgur szerepéhez való kiválasztásához?

– Már jó néhány évvel ezelőtti időről beszélünk, amikor szereplő-válogatás volt a Hunyadi-film kapcsán. Először egy másik szerepre castingoltam, de azt nem kaptam meg. Később hívtak Grgur szerepére. A sorozat egyik koncepciója az volt, hogy a szereplők a nemzetiségük szerinti nyelven beszéljenek, tehát például a Brankovics család tagjai szerbül. Talán szóba került, hogy beszélem a szerb nyelvet, és elképzelhető, hogy a válogatásnál ez előny lehetett, de ezt pontosan nem tudom.

– Egyébként gyerekkorom óta beszélek szerbül is. Ha az ember kétnyelvű közegben nő fel, könnyen ráragad, de az iskolában volt szerb nyelvórám is. Az én családom eléggé sokszínű. Nagymamám például horvát származású, miközben tökékéletesen beszél magyarul, de például az egyik bátyám felesége szerb nemzetiségű. Néha a családi asztalnál észrevétlenül váltunk egyik nyelvről a másikra, de ez nálunk így természetes.

– Eléggé csúf végzete lett az ön által alakított figurának. Nem „fájt”, hogy ily’ véget szántak a karakterének?

–Valóban eléggé drámai, hogy miután megvakítanak és elveszik a férfiasságomat, a végén öngyilkosságba menekítenek. Szerettem Grgur szerepében, hogy a tettre kész, elszánt despota mellett meg kellett mutatni egy kiszolgáltatott, megalázott embert is, aki az egyetlen módját annak, hogy véget érjen a szenvedése, abban látja, ha saját kezűleg vet véget az életének. Nagyon kedvemre való volt ez a munka, mert óriási odafigyeléssel és felkészültséggel készült. Hatalmas stáb vett rész a forgatáson és nagyon alaposan, minden részletre odafigyelve dolgoztunk.

– És miként ítéli meg Angelo alakját a színműhelyes Bűntényben?

– Angelo egy nagyon zabolátlan, gátlástalan alak. Szeretek olyan szerepeket játszani, melyek a saját személyiségemtől eltérnek. Ezek jelentenek számomra kihívást. Nagyon provokatív szerep, egy lépéssel mindenki előtt jár, és ügyesen manipulál.

– A drámai fordulat akkor következik be, amikor kicsúsznak a dolgok a kezei közül, elveszíti az irányítást. A történelemnek vannak sötét lapjai és sötét személyiségei, ez a mű ilyen korszakot, és ilyen embereket mutat be. A Bűntény a kecskeszigeten dráma a második világháború után íródott. Akkor, amikor emberek menekülnek a múltjuk elöl, s tiszta lappal akarnának új életet indítani. A várostól elszigetelve él a semmi közepén három nő,

•  egy anya (Radó Denise), 
• a lánya (Barta Ágnes) 
• és a sógornőjük (Molnár Nikolett). 

Hozzájuk érkezik Angelo, aki azt állítja, ismerte a ház egyetlen férfi tagját, Enricót, az apát, a férjet, a testvért. De értelmezhető a darab úgy is, hogy Angelo, az utazó idegen, valójában maga az ördög, aki megkísérti azt a három nőt, akihez érkezik. A bűnről, bűnbeesésről szól szerintem ez a darab, illetve, hogy pontosan mit nevezünk bűnnek.

– Mészáros Martinnak és Szolnoknak lesz-e közös jövője?