Hihetetlen, de igaz: ennek köszönhetőek a legpazarabb tiszavirágzások

Kétféle kötettel a tarsolyában lépett be kedden a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárba Egri Sándor. A Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnöke a most megjelent, Tiszavirág című könyvüket hozta magával, valamint annak „kistestvérét”, a Tisza mayfly nevű kiadványt.

Az olvasók „kezeibe” adják a Tiszavirág című könyvet

Előbbiből az egyesületi elnök ott is hagyott tíz példányt a könyvtárban, mivel mint mondta, a kiadványokat a nagyközönség számára készítették. Utóbbi füzetek pedig történelminek számítanak, mivel Egri Sándor elmondása szerint most először készült kétnyelvű ismeretterjesztő a kérészekről. A kötetek digitalizációjában a Verseghy Könyvtár lesz az egyesület segítségére. A példányokat Gacov Katalin, a könyvtár igazgatója vette át.

Cél: UNESCO-listára venni a kérészt

A könyvbemutatóval- és adományozással egybekötve tartották meg a Nemzetközi Tiszavirág Konferencia beharangozóját is. Mint Egri Sándor elmondta, a pénteken, a Tiszakürti Arborétumban esedékes találkozót szakemberek és lelkes természetvédők együttesen szervezik. Azon a tudományos előadások mellett egy fontos célt is szeretnének előmozdítani. Nevezetesen, hogy a tiszavirágot vegyék fel az UNESCO Természeti Világörökség listájára. Egri Sándor hangsúlyozta, a kérész nem csupán fontos természeti kincs, de a Tisza és Magyarország jelképe is.

Az Európai Unióban csak Magyarországon maradt fent

– Ezt fajt nem lehet laboratóriumban vizsgálni, és máig sok a homály körülötte – mondta el a kérészek kapcsán a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre. Dr. Tallósi Béla kiemelte, lényeges állatfaj, úgynevezett indikátorfaj a tiszavirág. Vagyis olyan, amely mutatja egy terület állapotát.

Mint mondta, az Európai Unió területén egyedül a Tisza-mentén maradt fent. Viszont a hetvenes évektől sokáig nem, vagy alig volt tiszavirágzás hazánkban.

– A régi tiszavirágzások már-már feledésbe merültek, és szó volt arról, hogy a faj kiveszhet. Csakhogy a kilencvenes évek derekától az ezredfordulóig csapadékos időszak következett. Ezzel párhuzamosan pedig a szocialista rendszerek átalakulásai miatt leálltak a környező üzemek.

– fejtette ki a szakember.

2000-től aztán folyamatosak voltak a látványos tiszavirágzások. Akadtak évek, amikor a folyó egyik partjáról nem lehetett átlátni a másikra kérészrajzáskor. Ezek sajnos mára ismét megritkultak. Tallósi Béla szerint jelenleg nem világos ennek az oka, ahogy az sem, milyen jövő vár a tiszavirágra és sok más, vízhez kötődő állatfajra. Hozzátette, a Tisza állapota még viszonylag jónak mondható, hiszen megtalálhatóak benne az érzékenyebb halfajok és ízeltlábúak is.