Az MLSZ és egy belga auditáló cég felügyeli az utánpótlás-nevelést

Mint ismert, az MLSZ új struktúrát alakított ki az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző centrumok hálózatának kiépítésére. A hálózat alapvetően egy piramisrendszerre épül, melyben négy besorolási szintet különítenek el. 

A piramis csúcsán a kiemelt hazai akadémiák állnak. Ezt követik a tehetségközpontok, majd a körzetközpontok, végül az amatőr sportszervezetek. Az egyesületek besorolásának köszönhetően az MLSZ elnöksége, illetve a belga Double Pass auditáló cég tavaly nyárig közel nyolcvan magyar klubot vizsgált meg. Az eredmények összegzését követően az auditált egyesületek közül jelöltek ki huszonhét tehetség­központot, köztük a jászberényi, a karcagi és a törökszentmiklósi klubokkal együttműködő szolnoki utánpótlás-egyesületet. 

A szolnoki központ sportigazgatójának Csábi Józsefet, munkatársainak Romanek Jánost szakmai és Kun Mihályt operatív igazgatónak választották meg.

– A magyar labdarúgás utánpótlása manapság nincs könnyű helyzetben – kezdte évértékelőjét Csábi József. 

– Míg évtizedekkel ezelőtt a futball volt hazánk egyik kiugróan vezető sportága, az elmúlt időszakban rengeteg konkurenciája lett a focinak. A paletta nagyobb és színesebb lett, a fiatalok sportágválasztása sok esetben elterelte a figyelmüket a labdarúgásról. Tulajdonképpen ez nem panasz, csupán ténymegállapítás. A legfontosabb ugyanis, hogy az ifjúság aktívan mozogjon. A sportágdömping azonban azt idézte elő a futballunkban, hogy míg a nyolcvanas-kilencvenes évekig az utánpótlás-kiválasztás során a korosztályos edzők akár el is tanácsoltak kevésbé tehetséges gyermekeket még vidéki klubokból is, addig ma lasszóval igyekszünk befogni városi szinten is mindazokat, akik csupán szeretik a labdarúgást, vagy láttak már labdát. Ma innen kell felépítenünk a magyar futball jövőjét – állapította meg a sportigazgató. 

Csábi József szerint azonban nem lehetetlen a helyzetük. 

– A futball ma is a legnépszerűbb sportág a világon, így hazánkban is. Ma már a feltételrendszerek terén is szükségszerű a fejlődés, amely egyébként már évek óta elindult. Évekkel ezelőtt országos szinten megkezdődött a műfüves pályaépítési program, ma pedig már a gyermekek korszerű épületekben öltözhetnek, tisztálkodhatnak, új felszerelésekkel vannak ellátva. Kiváló képességű, ügyes kölykök vannak térségünkben is, akiket fel kell térképeznünk, a szakemberekkel képeznünk kell őket, követnünk kell a fejlődésüket, hogy az akadémiai szinthez való eljutásig érett, tapasztalatokkal felvértezett, kiváló képességű korosztályos futballisták váljanak belőlük. 

A tehetségközpontoknak az U6–7-es korosztályú kicsiktől egészen az U14–15-ös fiatalokig van rálátásuk az egyének fejlődésére. Edzőink heti-kétheti rendszerességgel ellátogatnak a klubokba, ott a testnevelőkkel együttműködve tanórákat is adnak, koncentrálva természetesen a labdarúgás alapjaira. Mindeközben a mi munkánkat az MLSZ, illetve a belga Double Pass munkatársai ellenőrzik, és folyamatosan helyzetelemzéseket, valamint útmutatásokat kapunk az adott időszakokra, helyzetekre vonatkozóan. Ez arra is jó, hogy a szolnoki, illetve a jászkunsági, továbbá a Dél-Pest megyei futballutánpótlás rendre szem előtt van – vélekedett Csábi József. 

A sportigazgató mindehhez hozzáfűzte, hogy a szakma már egy jó ideje jelentős figyelmet fordít a leány és női szakágra is. Megyénkben közel hetven-nyolcvan hölgy focizik klubszinten korosztályos és felnőtt bajnokságokban. 

– Remek tanulóévünk volt. Tisztul a kép. Mi magunk is sokat tanultunk az első idényből, egyre inkább ismerjük a hiányosságainkat is. Az elkövetkezendőkben már tapasztaltabban, szakmailag felkészültebben tudunk ezáltal munkálkodni a tehetségközpontban...