Egy pillanatig sem vezetett a bajnok Fehérvár Jászberényben

Legutóbb több mint három éve, 2015. január 3-án tudta legyőzni a jászberényi csapat az Albát. A Bencze Tamás irányította JKSE 88–87 arányban nyert, a mostani csapatból Kerpel-Fronius Balázs és Cseh György volt részese a sikernek.

A szombati bravúrt a fiatalok alapozták meg, hiszen az eddig nyeretlen jászberényi U20-as csapat 72–62-re nyert a fehérvári ifjak ellen.

Arra kevesen tettek volna akár kisebb összeget is, hogy a „nagyok” meccsén is tíz lesz közte, ráadásul a hazaiak javára. Pedig igen csinos nyereményt fialt volna a befektetés.

JP Auto-Jászberényi KSE–Alba Fehérvár 82–72 (22–20, 23–18, 20–12, 17–22)

Belvárosi Játékcsarnok, 600 néző. Vezette: Praksch, Söjtöry, Gál J.

Jászberény: NELSON 10/3, RAKICS 14/6, WALLACE 27/12, LUCSICS 14/6, Sejfic 10. Csere: Kerpel-Fronius 3, Molnár M., Cseh 4. Megbízott vezetőedző: Lo Elhadji Malick.

Székesfehérvár: Hill 5/3, Simpson 8/6, Pointer 13, Lóránt 7/3, KELLER Á. 20/6. Csere: Filipovity, Mohammed 4, Horton 7, Keller I. 2, Kovács Á. 6/3. Vezetőedző: Dzunics Braniszlav.

A Szeged elleni, hazai mérkőzésen kiállított Nikola Lazics eltiltás miatt a lelátón ült, átmenetileg Lo Elhadji Malick állt a parancsnoki hídra. Így viszont az eddigi segéd kétszer győzte le az Albát szombaton, lévén az U20-as csapatnak eredendően is ő a szakvezetője.

A fehérváriak hétközben a litván Juventus ellen nyertek ugyan a FIBA Európa Kupa-visszavágón, de az idegenben összeszedett hátrányukat nem tudták ledolgozni, így kiestek.

A kérdés csak annyi lehetett, hogy a keddi meccs fizikális és mentális fáradságát kiheveri-e a vendégcsapat. Amely még így is bőven a találkozó esélyesének számított.

Aztán a mérkőzésen egyetlen egyszer sem tudott vezetni a címvédő. A nagy elszántsággal kezdő JKSE meg is lepte a frusztráltnak tetsző Albát. Wallace kilenc méterről dobott triplája után, 20–12-nél időt kért Dzunics.

Az eligazítás használhatott, hiszen viszonylag hamar egyenlített is a Fehérvár, de ekkor voltak utoljára a lehető legközelebb a hazaiakhoz.

A vendégek dobásai jobbára pontatlanok voltak, ráadásul az a csúfság is megesett velük, hogy az egész mérkőzés során egyetlenegy (!) támadólepattanót sem tudtak szedni. A Horton–Lóránt–Keller belső hármassal ez igen komoly meglepetés.

A hazaiak viszont jól zárták ki az ellenfél centereit, így a legtöbbször a kisemberek hozták el az aláhulló labdákat. A félidei ötpontos előny tudatában sem merte kijelenteni egyetlen hazai szurkoló sem, hogy összejöhet a bravúr.

A harmadik negyed után viszont már teljesen reálisnak látszott, hogy a tizenegyedik helyezett elkapja a bajnokot. Továbbra is enervált volt az Alba, a hazaiak pedig megérezték a vérszagot.

A fehérváriaknak ekkor esett le a tantusz, hogy bizony Jászberényben is hagyhatják a fogukat. A negyedik negyed elejét meg is nyomták, de a berényi vitézek állták a sarat.

Négy perc volt hátra, amikor nyolc pontra jött föl a Fehérvár, majd hat pontra zárkózott. Ám ekkor Nelson vágott be egy triplát, amely jóval többet hozott a konyhára három pontnál. A hazaiakat megemelte, a vendégeket pedig visszaültette az apátiába.

Az Alba későn kapcsolt és bár a letámadása néha-néha eladott labdába kergette a hazaiakat, ez már a veszett fejsze nyele utáni kapkodásnak hatott. Furcsa leírni, de csak a végére lett szoros a mérkőzés.

– A szívünkkel nyertük meg ezt a meccset – mondta a mérkőzés után Lo Elhadji Malick. – Nagyon köszönöm a fiúknak, hogy elfogadták ezt a helyzetet, hogy én álltam a kispad előtt.

– Védekezésben kilencvenöt százalékban sikerült megvalósítani azt, amit elterveztünk. De ebben a sikerben benne van az is, hogy Nikola Lazics egész héten óriási munkát végzett.

– Gratulálok a Jászberénynek, mert teljesen megérdemelten nyerte meg ezt a meccset – tette hozzá Dzunics Braniszlav.

– Nagyon sok lepattanót engedtünk az ellenfelünknek, a védekezésünk nem volt elég jó. De megyünk tovább, még nagyon sok fontos mérkőzés jön.