Hírek

2004.11.08. 02:05

Kegyelmet kaphat az elítélt, a döntéshez nincs indoklás

Évente ezer–ezerháromszáz elítélt, illetve gyanúsított kér kegyelmet, de csak nagyon kevesen kapják meg. Legutóbb a nevelőapja meggyilkolása miatt elítélt fiatalasszony kérte, hogy otthon nevelhesse tovább öt hónapos lányát.

Stépán Balázs

Jelenleg a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter közösen adhat kegyelmet az elítélteknek. Egykor az 1956-os forradalmárok – közöttük Göncz Árpád, Fónay Jenő és Mécs Imre – a „kisamnesztiával” 1963-ban szabadultak a további büntetés alól. Hét évvel később engedték el a többi szabadságharcost a „felszabadulás 25. évfordulója alkalmából”. A jelesebb kommunista ünnepek táján volt szokás közkegyelmet adni.

1957-ben a „disszidálókat” próbálták hazacsalogatni egy törvényerejű rendelet alapján. Tiltott határátlépés bűncselekménye miatt nem állították bíróság elé azokat, akik 1956. október 23. és december 1. között hagyták el az országot, de önként hazatértek.

Sajátos volt az egyéni kegyelem gyakorlása a szocialista időkben. A halálos ítéletet kihirdető bírói tanács, miután a vádlottat elvezették, kegyelmi tanáccsá alakult. Fogalmazványt írt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának (NET), s abban kegyelemre méltónak vagy kivégzendőnek minősítették az elítéltet. Közvetlenül a halálbüntetés eltörlése előtt egyetlen gyilkos menekült meg a bitótól a NET határozatával.

A köztársaság 1989 októberi kikiáltása után ezrek szabadulhattak a börtönből, sok gyanúsított ellen vádat sem emeltek. Eljárási kegyelmet kaptak gondatlan és közlekedési bűncselekmények elkövetői is. A következő évben, az új Országgyűlés megalakulása után megint több ezren részesültek közkegyelemben. Az 1990-es taxisblokád résztvevőit az Országgyűlés – rendhagyó módon, előzetesen – mentesítette a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények gyanúja alól. Az indoklás szerint az állampolgári engedetlenségi mozgalom nem okozott akkora hátrányt, hogy az állam megbüntesse a blokád résztvevőit és támogatóikat.

Miniszteri ellenjegyzés nélkül érvénytelen a határozat

A kérvény az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályára kerül, majd azt a tárcavezető továbbítja a köztársasági elnökhöz. Indoklási kötelezettség nélkül ő dönt az ügyben. A kegyelemhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges. A kegyelmi főosztály elé került ügyekről felvilágosítást nem adnak.

Évente harminc–negyven elítélt szabadulhat

Az Igazságügyi Minisztériumhoz tavaly 1223 kegyelmi kérvény érkezett. Majdnem ezerkétszázat elutasítottak – ismertette Maurer Adél, a kegyelmi főosztály vezetője. A bíróság megállapításait nem bírálhatja felül senki. A jogerős ítélet óta megváltozott körülményekre tekintettel javasolják vagy utasítják el a kérelmeket. Aki megbetegszik, elszegényedik a családja, akinek gyermekeiről senki sem képes gondoskodni, az esetleg szabadulhat.

Dávid nem engedte szabadon a bankvezért

Kunos Péter elítélt bankelnök védője, az azóta elhunyt nagy

tekintélyű Orosz Balázs ügyvéd kegyelmet kért Göncz Árpádtól,

az akkori köztársasági elnöktől. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter azonban nem támogatta a kérelmet, emiatt a bankár továbbra is börtönben maradt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!