Hírek

2005.05.20. 00:00

Csempék hullanak a fejünkre

Háromból jelenleg két szellőztetőgép üzemképes a Clark Ádám-alagútban. A hibás berendezés várhatóan csak szeptemberben állhat munkába.

Kiss G.–Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A levegőztető rendszer felújítását őszre tervezik. Addig a maradék bányaventillátorokkal oldják meg az alagút szellőztetését. A gyalogosforgalom ettől függetlenül nem ajánlott.
[/caption]– Olyan erős a Váralagút szellőzését biztosító motor, hogy még egy biciklist is lefúj a járdáról – mondta lapunknak Fazekas János (42), az átjáróért is felelős hídmester. – A gyalogosnak ezért lehet csak a Duna felől nézve, a bal oldalon átmenni az építményen.

Az alagút levegőztetését összesen három szellőzőgép biztosítja. Ebből az egyik a tartalékmotor, amely a Clark Ádám tér felé fújja ki a szennyezett levegőt. Jelenleg ezt is üzemeltetik, miután tengelycsere miatt a másik kettőből egyet leállítottak. – A tavaly nyári karbantartáskor derült ki, hogy az egyik bányaventillátor többmilliós csapágy- és tengelycserére szorul – mondta Fazekas János.

A munka elvégzése nem lesz egyszerű. A tengelyt az eredeti alapján újra le kell gyártatni, majd a beszerelés miatt még a szellőző külső burkolatát is szét kell bontani. A feladathoz darukra is szükség lesz. A cserét a forgalom miatt éjjel végzik el, de az is lehet, hogy egy időre lezárják az alagutat. Elképzelhetjük, mekkora dugó lenne akkor. A hídmester szerint ez legkorábban ősszel lesz esedékes. Addig a tartalékmotor segítségével pumpálják folyamatosan a friss levegőt az átjáróba.

Az alagút szellőztetését 1975-ben gépesítették. A rendszert a nyolcvanas években automatizálták, így ma egy forgalomérzékelő egység kapcsolja ki és be. Megközelítőleg ezer autó után kezdenek forogni a ventillátorok. A hídmester ettől függetlenül esős, borús időben akkor is beindítja a szerkezetet, ha kisebb a forgalom. – Hamarosan a belső mozaikcsempékkel is kezdeni kell valamit – mondta Fazekas. – A Krisztina tér felől már több négyzetméter potyogott le az úttestre. A színes, kis kockákkal osztrák szakemberek burkolták be az átjáró belsejét 1975-ben.

A Clark Ádám-alagút megvalósításának ötletét a Lánchíddal együtt Széchenyi István vetette fel. Jeles hazánkfia úgy vélte, a készülő átkelő csak a Várhegy átfúrása mellett teremthet teljes értékű kapcsolatot Pest és Buda között. A nemes célra 1845-ben társaságot szervezett, ám a történelem közbeszólt, az 1848-49-es szabadságharc miatt az építkezésre már nem kerülhetett sor. A félbemaradt kezdeményezést 1850-ben Ürményi József, császári és királyi kamarás karolta föl. Az újonnan megalakult részvénytársaság 1853. augusztus 24-én tartotta első ülését, amelyen Clark Ádámot kérték föl a tervek elkészítésére.

A költségekre akkor háromezer darab százforintos részvényt bocsátottak ki. A munkák 1854-ben kezdődtek, s alig két esztendő múlva már szekérrel is járható volt a hegy gyomra. A díj kezdetben két pengőkrajcár volt. A sápot egyébként 1918-ig minden átkelőnek kötelezően le kellett rónia.

Veszélyes gyalogosan

A hetvenes–nyolcvanas években időnként akkora füst volt az alagútban, hogy nem lehetett átlátni rajta. Ennek elsősorban a rengeteg Trabant és Wartburg volt az oka. A katalizátoros járművek már nem okoznak ekkora szennyezést, a gyalogosforgalom azonban továbbra sem ajánlott. Erre táblák is figyelmeztetnek.

Évek óta gyalog megyek át az alagúton – mondta a Reggelnek Széplaki Ádám (23). A busz ritkán jár, ráadásul a dugók miatt hosszú percekig tart, mire átér. Valóban nagy a bűz bent, de eddig szerencsére nem történt bajom.

Évek óta gyalog megyek át az alagúton – mondta a Reggelnek Széplaki Ádám (23). A busz ritkán jár, ráadásul a dugók miatt hosszú percekig tart, mire átér. Valóban nagy a bűz bent, de eddig szerencsére nem történt bajom. A levegőztető rendszer felújítását őszre tervezik. Addig a maradék bányaventillátorokkal oldják meg az alagút szellőztetését. A gyalogosforgalom ettől függetlenül nem ajánlott. -->

Ezek is érdekelhetik