Hírek

2005.05.26. 00:00

Európaiság és nemzettudat

Az unió országaiban egyre feszültebben figyelik a vasárnapi franciaországi és a jövő szerdai hollandiai népszavazást a közösség alkotmányáról.

Toronyi A.–Csák E.

[caption id="" align="alignleft" width="306"] A párizsi kávézóban egyelőre fontosabb dolguk is van a franciáknak, mint a vasárnapi szavazás eredményén töprengeni
[/caption]Előrejelzések szerint a voksolók kis többséggel nemmel fognak szavazni. Sokan azért, mert ellenzik Törökország EU-tagságát, bár az nem következik az alkotmány elfogadásából. Az EU esetleges válsága mindamellett megkérdőjelezheti a további bővítéseket is.
A franciák sohasem tapsoltak a bővítéseknek, de nem azért, mert ellenezték a magyarokat, románokat vagy törököket, hanem mert úgy vélik, a bővítéssel csökken a francia befolyás. Az angolok pedig éppen ezért támogatják ennyire a bővítést, mert ez nehezebbé teszi az integráció elmélyítését. Furcsán hangzik, de a franciák azért ellenzik a bővítést, mert aggódnak az európai integráció jövőjéért.
Ha a franciák nemmel szavaznak, az EU-t válságba taszíthatja. A további politikai összekovácsolódás jó időre kétségessé válhat, hasonlóan a további országok felvételéhez. Sőt, Románia és Bulgária csatlakozása is késedelmet szenvedhet, ha az előrehozott német választások után a Bukaresttel szemben kritikus kereszténypárti ellenzék kerül hatalomra.
Az EU több tagállamából közéleti személyiségek vállalnak szolidaritást azokkal a francia választókkal, akik a népszavazáson NEM-mel készülnek voksolni. Szerintük az alkotmánytervezet elutasítása a munka világa számára előnyösen változtatná meg az erőviszonyokat egész Európában. Bátorítaná a haladó és a neoliberalizmussal szemben álló erőket.
Jeladás volna arra, hogy mód nyílik egy másfajta Európa építésére, az alulról jövő alkotmányozásra. Az aláírók – köztük magyar közéleti szereplők – azokkal értenek egyet, akik olyan Európát akarnak, amely tiszteletben tartja a szociális jogokat, mindenekelőtt a munkához és a megélhetéshez való jogot, és testvéri békés viszonyban akar élni a világ minden népével. A felhívás szerint az EU alkotmánytervezetét a civil társadalom kirekesztésével fogadták el, sok helyütt még annak lehetőségétől is megfosztották a népeket, hogy népszavazáson foglalhassanak állást a jövőjüket érintő kérdésről.

Fiatalok szemével az összetartozásról, játékosan

Európaiság és nemzettudat kilenc ország fiataljainak szemével – ez az alcíme annak az ötnapos rendezvénysorozatnak, amelynek keretében 17–18 éves, magyarországi és határon túli magyarok, valamint cseh, olasz, lengyel, spanyol, svéd és szlovák diákok vallanak hazánkról és az európai illetve tengerentúli nemzetekkel kapcsolatos véleményükről. A Visegrádon rendezett „kalandjátékokon” beszámoltak a hazájukban élő kisebbségekhez fűződő viszonyukról is. A diáktalálkozó 2005-ben a Magyarország előtt álló új kihívás, az európai összetartozás, valamint a globalizáció jegyében zajlott. A játékban az informatika és társadalmi ismeretek témájában jártas, angolul jól beszélő diákok vettek részt kísérő tanáraikkal.

Ezek is érdekelhetik