Sok hűhó semmiért

A riadalmat az okozta, hogy minden olyan jövedelem tőkejövedelemnek minősül, amikor a pénz fial. Az előbbi a tőke-, az utóbbi a munkajövedelem. Ha pénzünket bankbetétbe fektetjük vagy például kincstárjegyekbe, kötvényekbe, állampapírokba, akkor tőkénk szüli a pénzt. Ám a kamatot nem érinti a hozzájárulás – mondta a Reggelnek Pichler Ferenc, a PM szóvivője.

Ha a fentiekre nem, mire terjed ki és főként kiket érint a változás? Azokat a magánszemélyeket mindenképp, akik valamilyen vállalkozásbeli üzletrészüket bocsátják áruba. Nekik a 25 százalékos jövedelemadó mellett 4 százalék ehót is kell fizetniük. Igaz, a januárban életbe lépő külön hozzájárulás teljes összege legfeljebb 400 ezer forint lehet. Vagyis ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a különadót „csak” 10 millió forint jövedelemhatárig kell leróni.

Hasonlóan meg kell fizetni a 4 százalékot akkor is, ha valamilyen ingóságot adunk el, s ezen legalább 200 ezer forintot keresünk. Elvben ide tartozik az autóeladás, hisz a gépkocsi is ingóság, ám a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy ezen keresünk. Az ingóságoknál leginkább a műkincseket érinti a változás. Ha például egy festményt 10 millió forintért vettünk és 20 millió forintért adunk el, akkor ezután 2,5 millió forint adó mellett 400 ezer forint egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. S mivel a műkincsek többnyire aukciókon kelnek el, ezt a jövedelmet az eladó eltitkolni sem tudja.

A járulékkötelezettség a legvastagabban az ingatlanjukat bérbe adókat fogja érinteni, hisz a 25 százalékos adó mellett nekik is meg kell fizetni a 4 százalékos hozzájárulást. Az adóemelés általában nem szolgálja a lakásbérlet piacának kifehérítését. Az irodabérleti piacon viszont az árak emelkedését idézheti elő a törvénymódosítás, hisz a különadót a bérbeadók a bérlőkre fogják hárítani.

Járulékköteles lesz a megbízási díjként, a választott tisztségviselők tiszteletdíjaként, illetve a szerzői jogdíjként kapott jövedelem. Ma egy munkaadó, ha valakit nem munkavállalóként, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztat, akkor 10 százalékkal kevesebb járulékot kell fizetnie. Ebből az előnyből jövőre 4 százalék elenyészik az egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt. A megbízási szerződéssel dolgozónak ezután nem csupán a 8,5 százalékos járulékot kell megfizetnie, hanem a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást is.

Idén még, ha a megbízási díj összege nem érte el a minimálbér egyharmadát, akkor sem a munkáltatónak, sem a dolgozónak nem kellett járulékot fizetnie. Ez a kedvezmény januártól megszűnik, a megbízási díj teljes egészében járulékköteles lesz a munkáltató és a munkavállaló számára is.

Ha a kormány beváltja ígéretét, s 2006-ban bevezeti az egykulcsos, 21 százalékos jövedelemadót, akkor a fentiekben vázolt tervezett változtatások nem jelentenek adóemelést – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő. Az ingatlan bérbe adása után ugyanúgy 25 százalék lenne a kötelezettség, mint jelenleg is, s az ingóságok értékesítése után is maradna a 25 százalékos teher. A különbség csak annyi lenne, hogy az érintetteknek 21 százalék adót és 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetniük. A költségvetés 3-4 milliárd forint többletbevételt remél az intézkedéstől, s számításuk szerint a változások legfeljebb 10 ezer embert érintenének.