Sokféle tulajdonos birtokolta

[caption id="" align="alignleft" width="307"] A királyi kastély kertje kedvelt pihenőhelye a kisváros ifjúságának. A növényritkaságok között terpeszkedő, sajnos csak részben felújított épületben ma országos hírű múzeum működik.
[/caption]Gödöllő első írásos említése 1349-ból való. A település ritkán lakott pusztaként a 14. század elején vált le Besnyőről. Ebben az időben a frissen kialakult község birtokosa a köznemes Szadai család volt. A família kihalása után Nagy Lajos király a területet kedves udvari vitézének, Pohárnok Péternek adományozta. A forrásokban Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban említett falu új tulajdonosai nem sokáig gazdálkodhattak birtokukon. A család ugyanis néhány éven belül kihalt, s a terület újra a koronára szállt. A szép környezetben lévő területet Zsigmond király 1405-ben nászajándékként feleségének, Cillei Borbálának juttatta. Az asszony először bérbe, majd eladta azt Tamássy Henrik nevű tisztjének. A Tamássyak főbenjáró bűnöket követtek el II. Ulászló királyunk ellen, mire a tragikus sorsú főrang megfosztotta őket Gödöllőtől. Újdonsült tulajdonosa 1441-ben a Rozgonyi család lett.

A nagyközséggé fejlődött települést 1526-ban, a mohácsi csata elvesztése után hagyták el lakosai. A gazdátlan puszta III. Ferdinánd uralkodása alatt Kürty Vámossy István kezébe került. Az ő halála után örökösei, özvegye és nővére osztoztak a birtokon. A szétszakadt területet, közel négy évtizedes pereskedés után Bossányi Krisztina, Kürty Vámossy István feleségének mostohaleánya egyesítette újra.  A település életében döntő fordulatot jelentett, amikor Grassalkovich Antal lett a vidék tulajdonosa. A főúr Gödöllőt választotta birtokai középpontjául. Grassalkovich Antal jó ízlésű, bőkezű mecénás volt. Otthona felépítésén és szépítésén a kor legkiválóbb építészei dolgoztak. Gróf Grassalkovich Antal halála után hercegi rangra jutott fia és unokája a műpártolásban igen, de az ésszerű gazdálkodásban nem bizonyult méltó utódnak. A birtokot többször zár alá vették. Előbb báró Sina György, majd a Belga Bank vásárolta meg.

Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam vette meg a gödöllői kastélyt és uradalmat a pénzintézettől. A birtokot koronázási ajándékul I. Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek adták. A koronauradalom lendületes fejlődést biztosított a településnek. Az északi vasút vonalát az uralkodó kedvéért vezették ide. A HÉV 1911-ben épült. Az első kövezett utat 1907-ben, míg a villanyhálozatot 1908-ban adták át.

– Sajnos valóban így van. Egy-egy napon a két fő irányban húsz-húsz ezer autó halad keresztül a városon, holott az utak legfeljebb 12–14 ezret lennének képesek elviselni.

– Mi lehet a megoldás?

– Szerencsére már épül az elkerülő első szakasza. Ez a régi 3-as utat az autópályával és az isaszegi úttal fogja összekötni.

– És a további folytatás Máriabesnyő felé?

– Elvileg 2008–2009-re ölel majd körbe bennünket az aszfaltszalag.

– Ez bizony még messze van.

– Így jut rá az államnak pénze.

– Ha már itt tartunk, miként áll a település kasszája?

– Az önkormányzatok az állam részéről történő elégtelen finanszírozásának eredményeként mi is hitelfelvételre kényszerülünk. Már 1,2 milliárd forintos hitelünk van. Ez egyelőre nem működési, hanem fejlesztési hitel. De amennyiben nem lenne ekkora a városnak az iparűzési adóból származó bevétele, nehéz helyzetben lennénk.

– Mekkora a költségvetésük?

– Meghaladja a hétmilliárd forintot. Településünk szerencsés helyzetben van. A számos, ide települt nagyvállalat miatt jelentős az iparűzési adóból származó bevételünk.

– Ami nemsokára elapad.

– A mi véleményünk szerint nem igaz, hogy az iparűzési adó ellentétes az EU szabályaival. Eddig durván számolva másfélmilliárd forintot fizettek be a cégek a város kasszájába. Ha ez kiesik, komoly gondok elé nézünk. Számos más település is hasonló cipőben jár. Ezzel a kérdéssel komolyabban kellene a kormánynak foglalkoznia.

– Sajnos valóban így van. Egy-egy napon a két fő irányban húsz-húsz ezer autó halad keresztül a városon, holott az utak legfeljebb 12–14 ezret lennének képesek elviselni.

– Mi lehet a megoldás?

– Szerencsére már épül az elkerülő első szakasza. Ez a régi 3-as utat az autópályával és az isaszegi úttal fogja összekötni.

– És a további folytatás Máriabesnyő felé?

– Elvileg 2008–2009-re ölel majd körbe bennünket az aszfaltszalag.

– Ez bizony még messze van.

– Így jut rá az államnak pénze.

– Ha már itt tartunk, miként áll a település kasszája?

– Az önkormányzatok az állam részéről történő elégtelen finanszírozásának eredményeként mi is hitelfelvételre kényszerülünk. Már 1,2 milliárd forintos hitelünk van. Ez egyelőre nem működési, hanem fejlesztési hitel. De amennyiben nem lenne ekkora a városnak az iparűzési adóból származó bevétele, nehéz helyzetben lennénk.

– Mekkora a költségvetésük?

– Meghaladja a hétmilliárd forintot. Településünk szerencsés helyzetben van. A számos, ide települt nagyvállalat miatt jelentős az iparűzési adóból származó bevételünk.

– Ami nemsokára elapad.

– A mi véleményünk szerint nem igaz, hogy az iparűzési adó ellentétes az EU szabályaival. Eddig durván számolva másfélmilliárd forintot fizettek be a cégek a város kasszájába. Ha ez kiesik, komoly gondok elé nézünk. Számos más település is hasonló cipőben jár. Ezzel a kérdéssel komolyabban kellene a kormánynak foglalkoznia. A királyi kastély kertje kedvelt pihenőhelye a kisváros ifjúságának. A növényritkaságok között terpeszkedő, sajnos csak részben felújított épületben ma országos hírű múzeum működik. -->