Hírek

2005.06.20. 00:00

Dolgozik, de már búcsúzik

Erdélyi utazásával, utolsó búcsúlátogatásainak egyikével lényegében a nemzet egységéről üzent a köztársasági elnök. Mádl Ferenc már csak hat hetet tölt a Sándor-palotában.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="97"] A 74 éves köztársasági elnök aktívan dolgozik az utolsó pillanatig
[/caption]A Partiumba tett utazásával Mádl Ferenc egyik utolsó, külföldi búcsúlátogatásán vett részt – a protokoll szerint a leköszönő elnök fontosabb diplomáciai kapcsolataitól hivatalos út formájában búcsúzik el. Úgy tudjuk, az államfő július legutolsó napjaiban római úttal zárja majd hivatalos látogatásainak sorát. Mádl Ferenc augusztus harmadikáig marad hivatalában, addig természetesen teljes jogkörű elnöke az országnak – mindez azt jelenti, hogy az államfő a júliusig tartó rendkívüli parlamenti ülésszak alatt is ugyanúgy gyakorolhatja jogait, mint eddig bármikor. Romániai, erdélyi látogatásával Mádl Ferenc nyilvánvalóan az alkotmány a köztársasági elnökre vonatkozó egyik legfontosabb bekezdésére kívánt utalni – egész pontosan arra, hogy a köztársasági elnök feladata kifejezni a nemzet egységét. Az elnök azonban – szól az alaptörvény – emellett őrködik is a demokratikus intézmények felett; ehhez különféle közjogi lehetőségek állnak rendelkezésére. Mádl Ferenc – csakúgy, mint elődje, Göncz Árpád – mindeddig aktívan igyekezett megfelelni az alkotmánynak.

A jogalkotás folyamatában a köztársasági elnök kezében olyan eszközök vannak, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egyes aggályosnak tartott parlamenti döntéseket újragondolásra, az elfogadott jogszabályok szövegét alkotmányossági szempontokból véleményezésre küldje. Mádl Ferenc 2004., azaz az utolsó teljes évének végéig kilenc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, normakontrollt – azaz az adott jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát – kérve a taláros testülettől. Az elnök 2000. évi beiktatásától a 2002. évi kormányváltásig három jogszabályt talált aggályosnak. 2003-ban két, 2004-ben pedig már négy törvényt küldött az alkotmánybíráknak. Idén fél év alatt további három törvény került az Ab-hoz a köztársasági elnök indítványára – Mádl Ferenc legutóbb az ügynöktörvénnyel, a felsőoktatási törvénnyel és a vagyonvédelmi törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Mádl Ferenc rendszeresen élt azzal a lehetőségével is, hogy az elnök egyes jogszabályokat megfontolásra visszaküldhet az Országgyűlésnek.

Az Orbán-kormány idején egy jogszabályt küldött viszsza a parlamentnek az államfő, Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt három alkalommal, a Gyurcsány-kabinet hivatali ideje alatt további két esetben indítványozta az újratárgyalást az elnök. Legutóbb a közbeszerzésekről szóló törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabályt találta megfontolásra érdemesnek; ez utóbbi esetében például úgy vélte az államfő, hogy a parlament a jegybank függetlenségét veszélyezteti a törvénnyel, beleszólást engedve a mindenkori miniszterelnöknek a független pénzintézmény irányító testületének összeállításába. Az Országgyűlés korántsem kezeli szentírásként az elnöki vétót; ezt jelzi, hogy a kormányzati többség lényegében elvetette Mádl aggályait.

A köztársasági elnök hivatali idejében közel kétszáz alkalommal gyakorolt kegyelmet – évente ezren felüli kérvényszámból általánosan 30–60 esetben döntött így az államfő. Legutóbbi, legnagyobb érdeklődést keltő döntése Simek Kitti gyilkossági ügyében született: Mádl Ferenc januárban felfüggesztette a lány büntetését.

Beszédes Göncz, hallgatag Mádl és Sólyom

Göncz Árpád bizonyos szempontból aktívabb, más szempontból azonban passzívabb kormányfőnek bizonyult utódjánál. A volt államfő kevesebbszer élt a törvények visszaküldésének lehetőségével, mind pedig a jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzésének intézményével. Nyolc esetben küldött jogszabályi anyagot az Ab-nak az Antall- és az Orbán-kabinet idején; a Horn-kormány alatt egyetlen ízben sem. Göncz Árpád azonban jóval többször szólalt fel a parlamentben, mint utódja. 28 alkalommal beszélt a Házban, míg Mádl jószerével csak a „kötelező alkalmakkor” hallatta a hangját.

A következő köztársasági elnöknek megválasztott Sólyom László vélhetően Mádl Ferenc mintáját követi majd, legalábbis ami a hallgatagságot illeti: Sólyom megválasztása után úgy nyilatkozott, ilyen értelemben passzív, keveset beszélő elnök kíván lenni, hogy szavának súlya legyen.

Tibay Gábor Beszédes Göncz, hallgatag Mádl és Sólyom Göncz Árpád bizonyos szempontból aktívabb, más szempontból azonban passzívabb kormányfőnek bizonyult utódjánál. A volt államfő kevesebbszer élt a törvények visszaküldésének lehetőségével, mind pedig a jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzésének intézményével. Nyolc esetben küldött jogszabályi anyagot az Ab-nak az Antall- és az Orbán-kabinet idején; a Horn-kormány alatt egyetlen ízben sem. Göncz Árpád azonban jóval többször szólalt fel a parlamentben, mint utódja. 28 alkalommal beszélt a Házban, míg Mádl jószerével csak a „kötelező alkalmakkor” hallatta a hangját.

A következő köztársasági elnöknek megválasztott Sólyom László vélhetően Mádl Ferenc mintáját követi majd, legalábbis ami a hallgatagságot illeti: Sólyom megválasztása után úgy nyilatkozott, ilyen értelemben passzív, keveset beszélő elnök kíván lenni, hogy szavának súlya legyen. A 74 éves köztársasági elnök aktívan dolgozik az utolsó pillanatig -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!