Látszatintézkedések helyett romaprogramot!

Régóta tudjuk, hogy jó szándékkal kirakott kövek is jelölhetik a romlás útjait. Néhány hete a halmozottan hátrányos helyzetű kisdiákok sorsa körül szorgoskodnak az útfenntartók. Lerakják a köveket? Vagy felszedik? A halmozottan hátrányos helyzetű kisdiákok a mai Magyarországon halmozottan hátrányos helyzetű cigánycsaládok gyermekei. Szegénységük elkeserítő, esélyük a társadalmi felemelkedésre végtelenül csekély. Szégyenkezve homokba dugjuk a fejünket, nem merve szembenézni az elénk táruló valósággal. A problémák megoldása helyett látszatintézkedésekkel próbálkozunk.

Eddig azt tettük, hogy a magyar iskolarendszerbe (korántsem csak az iskolarendszer hibájából) beilleszthetetlennek hitt gyerekek nagy részét igazságtalanul és megalázó módon kisegítő intézményekbe irányítottuk. Csakhogy évről évre több a hátrányos helyzetű iskolakezdő cigány gyerek. Napjaink oktatáspolitikai felfogása szerint a hátrányos helyzetű, más kulturális szokásokkal, különböző értékrendben szocializálódott  roma gyerekeket a szegregáció fenyegeti leginkább. Ez az elképzelés a szegregációt kiváltó okokkal nem foglalkozik, a rettenetes nagyságú problémahalmazt a mindenáron kierőltetett közös osztályok, s mindenekelőtt a pedagógusok nyakába varrná, feltehetőleg megbénítva az oktatást. Nevelésről régóta nincs szó.

Magam az egyik célravezető megoldásnak a családok munkához juttatását látom, s érdekeltté tételüket abban, hogy a gyerekeket óvodákba és iskolába járassák. A szocializációs különbségek nagyobbik részét iskolakezdés előtt szükséges felszámolni. Felzárkóztató nulladik évfolyamú osztályokat kellene indítani, hogy az integráció ne csak illúzió maradjon.

Erdélyben, Sepsiszentgyörgy mellett van egy nagy cigánytelep. Az itt élő gyerekeket elképesztő nyomorban tengődő szüleik nem voltak hajlandók a városi iskolákba járatni. Egy elhivatott pap és néhány fanatikus tanító a cigánytelep szélén felépített egy kiváló egyházi iskolát. Magyar és román nyelven tanítanak, vannak lovári és angol nyelvű órák. A gyerekek ingyen reggelit és ebédet kapnak, ha tisztára mosdatva érkeznek az iskolába. A gyerekek tiszták. Kedvesek. Értelmesek. A szülők akkor kapnak segélyeket a gyerekek után, ha az iskola havonta igazolja az órák látogatását. A szülők és a tanítók rendszeresen találkoznak. A telep gyermekeinek nagy része elvégzi az iskolát.

Szegregáció? Csak egy példa a mennyek felé vezető úton.