Autók nélkül a Belvárosban

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A főváros útfelújítási programja Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint megfelelően halad. A városrehabilitációt pedig gyorsítani szeretnék.
[/caption]– Én 1978-ban tanultam vezetni egy angyalföldi iskolában – elevenítette föl emlékeit Ikvai-Szabó Imre a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara rendkívüli küldöttközgyűlésén. A budapesti főpolgármester-helyettes gondolatait folytatva kifejtette, az oktató akkortájt az itt sorakozó gyárak közötti jobbkezes utcákba vitte be tanítványait. – Kopott, szürke falak, hulló vakolatok, mocskos utcák és elesett emberek között vezetett utunk – festette le az egykor látottakat Ikvai. Majd némi hatásszünetet tartva hozzátette, a minap arra járva alig ismerte föl a tájat. Modern épületek, széles utcák, jó karban lévő házak mosolyogtak vissza rá, pusztán a jobbkezes utcák maradtak a régiek.

– A változást a metró hozta magával. Hisszük, hogy a négyes földalatti ugyanilyen áldásos hatással lesz a környezetére – húzta alá némi büszkeséggel a hangjában a városatya. A találkozón az is kiderült, a városháza a 2005 és 2011 közötti kivitelezendő Podmaniczky-programra mintegy 2100 milliárd forintot szán. Ebből 600 milliárd lenne az önerő, és 600-800 milliárd forint a magántőke. A fennmaradó részt EU-s és állami forrásokból kívánják fedezni.

Ikvai-Szabó Imre szerint ugyancsak nagy változások elé néz Budapest belvárosa. Itt elsősorban a hatalmas átmenőforgalmat szeretnék valahogy mérsékelni. Emellett még erőteljesebben fejleszteni kívánják a tömegközlekedést, és a belső városrehabilitációt is gyorsított ütemben kívánják folytatni. – Jelentősen csökkenteni kell a mai hatalmas autóáradatot – húzta alá a városvezető. Aki szerint az is fontos, hogy Budapesten egy európai tudásbázis jöjjön létre.

Ikvai-Szabó Imre valós veszélyként emlegette a romos házakban élő lakók, és ezáltal környezetük lecsúszását. Ezt, mint mondta, mindannyiunk érdekében meg kell akadályozni. Ezt szolgálja egyébként az idén megindult és négy esztendőre szóló, kimondottan a lakók lecsúszását megakadályozó program. Itt nem elsősorban az épületekkel foglalkoznak, hanem az emberekre koncentrálnak, rajtuk kívánnak segíteni. – A Mocsáros-dűlő a főváros egyik legnagyobb lakásépítési tartalékterülete – érintett egy kényes kérdést a főpolgármester-helyettes.

A főváros és a III. kerületi önkormányzat közös tulajdonában lévő területen Ikvai-Szabó szerint nem szabad magában álló lakóparkot fölépíteni. E terület beépítése csak akkor képzelhető el, ha a hozzá kapcsolódó létesítményeket, az aquincumi hidat, a 10-es és a rákötődő utakat is időben elkészítik. – Néhány napon belül nemzetközi tervpályázatot hirdetünk meg Budapest Szíve néven – jelentette be Ikvai.

Megtudtuk, elsősorban városépítési és városrendezési terveket várnak, amelyek felváltják a belváros új kapcsolatait. Így választ keresnek természetesen arra is, miként váltható ki az elsztrádásodott Rákóczi út. – Ugyancsak nemzetközi tenderen keressük annak megoldását, miként hasznosítsuk a közraktárakat – tette hozzá a város második embere. Itt, mint kiderült, kizárólag kulturális hasznosítást tud elképzelni a hivatal.

A pepita báróról pepita terveket szültek

Podmaniczky Frigyest kortársai a pepita báró névvel ajándékozták meg. Nos, a hét főfejezetre oszló, és róla elnevezett városfejlesztési terv is leginkább egy pepita csokornyakkendőre hasonlít. A főpolgármester-helyettest hallgatva az emberben olykor az a képzet támad, hogy néha nincs egészen képben. Példaként fölhozható a sokat emlegetett aquincumi híd és a hozzá kapcsolódó Munkás körút. A terv ezek megvalósítását, mint reális célt említi, holott közismert, hogy a felek álláspontja fényévekre van egymástól.