Hírek

2005.09.27. 00:00

Már az ügyvédekben sem bízhatunk

A képzés hiánya, a felvételi követelmények teljes mértékű mellőzése miatt nő a fegyelmik száma az ügyvédi karban. Egyre több a büntetőügyekkel összefüggő fegyelmi.

Szemán László

[caption id="" align="alignleft" width="303"] Szikinger István jelenleg nem ügyvédkedhet, miután lőfegyverrel való visszaélés vádjával bíróságra kell járnia
[/caption]Egyre gyakrabban kapunk hírt arról, hogy ügyvédek keverednek gyanúsítottként, vádlottként büntetőügybe. Tavaly október végén Debrecenben vettek őrizetbe két helyi ügyvédnőt, akik a gyanú szerint egy főleg Észak-kelet-Magyarországra összpontosuló lakásmaffiaügyben vettek részt. Legutóbb egy hete a BRFK indított büntetőeljárást egy ügyvéd ellen. A megalapozott gyanú szerint az egyébként szabadlábon védekező dr. V. Ákos (39)  önbíráskodáshoz nyújtott segítséget. Az eddigi adatok szerint egy XV. kerületi szórakozóhely tulajdonosai veréssel kényszerítették egyik alkalmazottukat arra, hogy elismerje több tízmilliós tartozását.

Az ügyvédek aktuális fegyelmi helyzetéről Tasnádi Lászlóval, a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnökével beszélgettünk. – A rendszerváltás óta megnégyszereződött az ügyvédek ellen indult fegyelmi eljárások száma. Az évi száz-százhúsz ügy önmagában sok, egy is sok lenne, de ha ezt a kilencezres ügyvédi létszámhoz viszonyítjuk, már nem is olyan katasztrofális a kép. A rendszerváltás előtt mindössze ezernyolcszáz ügyvéd tevékenykedett az egész országban, és csak 3-4 ezrelékük került valamilyen fegyelmi ügybe, ezért szokták mondani, hogy romlott az ügyvédek fegyelmi helyzete. A hozzánk kerülő ügyek 42 százaléka budapesti, míg a többi a 19 megyei ügyvédi kamarából érkezik – mondta Tasnádi László. Aki szerint  érezhetően növekedett azon fegyelmi ügyek száma, amelyek büntetőügygyel vannak összefüggésben. Például az ügyvéd valamilyen formában okirat-hamisítást, hamis tanúzásra rábírást, néha önbíráskodást vagy súlyosabb fegyelmi vétséget követ el.

– Nagyon szigorúan járunk el azokban az ügyekben, ahol az ügyvéd a letétbe helyezett pénzt elsikkasztja. Például letétbe helyeznek valamilyen vételárat, s amikor a kifizetésre kerülne a sor, akkor kiderül, hogy nincs pénz, a vételár szőrén-szálán eltűnt. Ilyen esetekben mindig a legszigorúbban járunk el, én nem is emlékszem olyan fegyelmi ügyre, ahol a letétbe helyezett vételár elsikkasztása ne automatikus kizárást vont volna maga után. Olyan is volt, hogy egy ügyvéd kutyás-fegyveres biztonsági őrökkel ment ki egy igény érvényesítésére. A mi álláspontunk az, hogy ilyen szituációban egy ügyvéd egyszerűen nem működhet közre – sorolta a fegyelmi bizottság elnöke, Tasnádi László. Aki szerint bizony fegyelmi vétség az is, ha egy ügyvéd egy népes társadalmi réteget képviselő társadalmi szervezet mögé bújva próbál egy multicég árképzéséről adatokat megtudni, ha nyilvánvalóan konkurense érdekében jár el, ráadásul mindenféle megbízás nélkül.

– A fegyelmi ügyek számának emelkedése szerintem a képzés hiányának, a felvételi követelmények teljes mértékű mellőzésének köszönhető. 1992-ig a felvételre kerülő ügyvédek 90 százaléka a jelölti időszak után, a jelölti képzést követően került bejegyzésre. Tehát jól vagy rosszul, de kapott képzést magáról az ügyvédi tevékenységről és az ügyvédi kötelezettségekről. 1992 után szabaddá vált a pálya, s ez azt jelentette, hogy minden szakvizsgázott, jogi egyetemet végzett személy alanyi jogon lehet ügyvéd, anélkül, hogy az ügyvédi praxis technikai, taktikai és adminisztratív kötelezettségeit megismerte volna – magyarázta az okokat Tasnádi László.

Volt, aki gázoltatni akart

Büntetőeljárás folyik a BRFK-n B. Gyöngyi budapesti ügyvédnő ellen, aki az alapos gyanú szerint azt javasolta egyik ügyfelének, hogy haragosát gázoltassa el. Az eddigi adatok szerint az ügyvédnő egyik csalás miatt perbe fogott védencét akarta megbízni a gázolással. A férfi látszólag elfogadta a megbízást, ám bement a rendőrségre és elmesélte a megbízást. Az emberölés előkészületével gyanúsított ügyvédnőt őrizetbe vették, ám az ügyészség még aznap kiengedte őt. A jogász egyelőre dolgozhat, hiszen a büntetőeljárás megindítása automatikusan nem vonja maga után a felfüggesztést. Erre várhatóan a vádirat benyújtásakor kerül majd sor.

Az emberölés előkészületével gyanúsított ügyvédnőt őrizetbe vették, ám az ügyészség még aznap kiengedte őt. A jogász egyelőre dolgozhat, hiszen a büntetőeljárás megindítása automatikusan nem vonja maga után a felfüggesztést. Erre várhatóan a vádirat benyújtásakor kerül majd sor. Szikinger István jelenleg nem ügyvédkedhet, miután lőfegyverrel való visszaélés vádjával bíróságra kell járnia -->