Nagy álmok az eperföldön

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Sári István, Viszlai József és Kuthy Tamás elképzelése a harmincezres városrész jövőjéről. A látványtervet 2001-ben készítették.
[/caption]Világkiállítás, csepeli Velence, olimpia, XXI. századi városrész felhőkarcolókkal, toronyórával és lánccal. Néhány elképzelés, amely Budapest egyik legszebb fekvésű területének, Észak-Csepelnek a hasznosítására született. A nagy ívű álmokból eddig nem lett valóság, jelenleg eperföldek terülnek el a Nagy-Duna és a Soroksári-Duna-ág által közrefogott területen. A XXI. kerület polgárai hoszszú évek óta hallják, mi minden épül majd a százhuszonnégy hektáros területre. Sőt, 2003-ban egy salzburgi építészeti kiállításon is meg lehetett tekinteni az akkori elképzeléseket, amelyek egy víziváros létrehozásáról készültek. Ebből végül nem lett semmi, mint ahogy a budapesti Manhattan felépítése is elmaradt. A Fővárosi Közgyűlés ötvenöt méterben korlátozta a házak felső határát. Legutóbb ismét olimpiai helyszínként került szóba a terület hasznosítása. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke ugyanis megpendítette az ötkarikás játékok megrendezésének ötletét.

[caption id="" align="alignleft" width="172"] A Gerő–Szabó Építész Iroda Kft. is merészet álmodott Észak-Csepelre
[/caption]A csepeliek, akik talán a várva várt gerincút megépítésével is elégedettek lennének, lassan hozzászoknak az efféle, grandiózus bejelentésekhez. Észak-Csepel eperföldjeivel azonban a végtelenségig már nem lehet tervezgetni, az önkormányzat perceken belül értékesít belőle nyolcvan hektárt. – Október elején döntünk a terület hasznosítására kiírt pályázat végeredményéről – mondta a Reggelnek Polinszky György, Csepel főépítésze. – Az eladó nyolcvan hektárra szinte bármit lehet építeni, akár egy lagúnavárost is. A fejlesztésben mi is részt kívánunk majd venni.

A főépítész szerint, ha a kormány időben és jól lobbizik, még egy uniós központot is létre lehetne hozni a bécsi ENSZ-városhoz hasonlóan. – Már korábban is mondtuk, hogy a Sziget Fesztivál is elfér nálunk – folytatta Polinszky György a lehetőségek sorolását. – Ráadásul itt senkit nem zavarna a zajos esemény. Az evezős sportok számára is kitűnő a helyszín, szinte korlátlanok a lehetőségek. A terület fejlesztését  a szomszédos kerületek beruházásaival is össze lehet kapcsolni, miután nem messze található tőlünk a Millenniumi Városközpont és az Infopark.

A terület beépítése nem lesz egyszerű feladat. Jelenleg még utak sem állnak rendelkezésre, nem beszélve a közművek hiányáról. A fővárosi főépítész szerint a beruházással meg kell várni a szennyvíztisztító felépülését, amely sok mindent befolyásol majd környezetében. Schneller István lapunknak korábban cáfolta, hogy nem akarja a területet más övezetbe átsorolni. Elmondta, támogatja Észak-Csepel fejlesztését, ám előbb mindenképpen létre kell hozni a szükséges infrastruktúrát. A XXI. kerületi önkormányzatnak a szigetcsúcs beépítésén kívül még számos problémára kell megoldást találnia. Közel hatvan kilométer csatornázatlan és aszfalt nélküli út található Csepelen, ahol nehéz a közlekedés, és megoldatlan a szennyvíz elvezetése is.

Elvben már beépült

Négy évvel eelőtt, 2001. december 12-én a főpolgármesteri hivatal dísztermében hirdették ki annak a tervpályázatnak a végeredményét, melyet a főváros, a csepeli önkormányzat, a földművelésügyi minisztérium és az Észak-Csepel Ingatlanfejlesztési Rt. írt ki. Az elkészült tervek szerint a szigetcsúcs nyugati oldalára kerülne a szennyvíztisztító, keleti oldalára a nagyméretű városi közpark, míg délen lakóházak kapnának helyet. A legjobb pályaművekre 17 millió forintot költöttek.