2005.09.19. 00:00
Randevú a szibériai akváriumban
Az ifjú hölgy szemében hirtelen félelem csillant. „Kérem, ne! – nézett körül segélykérően szűk blúzában, ami csaknem szétrepedt dús felsőtestén; rózsaszín ajkai megrebbentek, amikor fölsóhajtott. – Félek. Én még soha nem csináltam ilyet!”. Félreértések elkerülése végett a jelenet nem egy sötét, kihalt parkban esett meg. A helyszín a távoli Ázsia, Szibéria, ahol a levegő szénszagot hordoz. Itt szeretne a turista bankkártyával fizetni. Kemerovo Szibéria szovjet válasza volt a német Ruhr-vidékre. A legtöbb turista menekülne innen. Irány tehát az „aviakassza”, aminek „repülőjegypénztár” volna a hiteles fordítása, bár ez enyhe túlzás. A kassza a Hotel Kuzbasz előterében egy apró plexiakvárium, köldökmagasságban beszélésre szolgáló réssel. Azért itt, hogy a jegyvásárlót elbátortalanítsa, és félig térdeplő helyzetbe kényszerítse, ha azt akarja, hogy egyáltalán meghallják a szavát. Matricák gátolják a belátást, rajtuk az ismert, színes emblémák: „Visa, Mastercard, American Express und Diners-Club”. „Tehát elfogadnak bankkártyát is!” – A turista már rég lepődött és örült meg ennyire. „Alapvetően igen, de valójában nem” – hangzott ártatlan nevetéssel fűszerezve a válasz. Az ifjú hölgy nem számolt azzal, hogy nyakas külföldivel van dolga: „Ha van matrica, van kártyaelfogadás is!” A vonzó kis barna magyarázattal szolgált: „Van ugyan egy leolvasókészülék a széfben, de még soha nem volt használatban”. „Az életben mindig van egy első alkalom” – erősködött a turista. „Nincs összeköttetés” – így a lány, aki aztán tíz percen keresztül próbálkozott a telefonvonallal. Az ügyintéző előbb a vezetéket nem találta, majd a megfelelő adaptert kereste, ide-oda dugdosott mindent, az első rövidzárlat az akváriumban már csak idő kérdése volt.
Hosszas küzdelem és a szerkezet angol nyelvű feliratát tolmácsoló külföldi segítségével a berendezésbe végül sikerült életet lehelni. Az ügyintéző érdeklődni kezdett az adatok iránt. – Elkérhetem esetleg a mobilszámát is? – kérdezte. A külföldi eltöprengett ugyan, mire föl van erre szükség (pajzán ötlete persze lett volna), aztán mégis közölte vele a kért adatot. A lány alig tudott írni az izgalomtól. A lehúzott összeg sokszorosa volt a havi fizetésének. Szomorúan nézett a férfi szemébe: – Valóban megkapom a pénzt? A turista igyekezett megnyugtatni őt, és elgondolkodott: nem kellett volna inkább készpénzzel fizetni? Talán akkor megtakaríthatott volna az ártatlan leánynak egy álmatlan éjszakát.