Törökország tárgyalhat

[caption id="" align="alignleft" width="134"] A csatlakozás kérdéséről leginkább a kulisszák mögött folyt vita
[/caption]Október 3-án megkezdődhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Nagy szavazattöbbséggel így döntött tegnap az Európai Parlament (EP) Strasbourgban. A képviselők ugyanakkor kikötötték: ha Ankara nem ismeri el rövid időn belül Ciprust, és továbbra is megsérti az emberi és kisebbségi jogokat, a tárgyalásokat fel kell függeszteni. Az unió 25 tagállama közül Ausztria egyedüliként azt követelte, hogy a tárgyalások végcélja ne csupán a teljes jogú tagság legyen, hanem a célok között szerepeljen valamiféle különleges partneri viszony is, ezt Törökország elutasította.

A Néppárt kezdeményezésére az EP 311-285 arányban úgy döntött, elhalasztja a szavazást arról a jelentésről, amely kiterjesztette volna Törökország társulási szerződését, illetve a vámuniót a tíz új tagállamra, köztük Ciprusra is. A vitában Hans-Gert Pöttering, néppárti jelentéstevő azt mondta: amennyiben Ankara még a voksolás előtt nem jelenti be, hogy Ankara megnyitja kikötőit és repülőtereit a ciprusi járművek előtt, a szavazás elhalasztását fogja kérni. A halasztás nem jelenti annak akadályát, hogy a jövő héten elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, de komoly politikai jelzésként értelmezhető.

A nyár folyamán a török kormány nyilatkozatban közölte, hogy az „Ankara-jegyzőkönyv” néven ismert kiegészítés (amely a társulási szerződés hatályát kiterjesztené) nem értelmezhető Ciprus elismeréseként. Gyakorlatilag ez az álláspont azt jelenti, hogy Törökország változatlanul megséri az áruk és a személyek szabad mozgásának uniós elvét, s nem engedi be kikötőibe, illetve légi kikötőibe a ciprusi felségjelű hajókat és repülőgépeket. A tagállamok szeptember 21-én megegyeztek abban, hogy a ciprusi követelések ellenére a szigetország elismerését nem kötik konkrét dátumhoz. Még aznap a török külügyminisztérium bejelentette, hogy Ankara csak akkor ismeri el hivatalosan Ciprust, ha az ENSZ keretében átfogó megoldást találnak a sziget megosztottságának problémájára. (Ciprus egyharmada 1974 óta török megszállás alatt van; ezt az államalakulatot csak Azerbajdzsán ismeri el.)

A brit Európa-ügyi miniszter tegnap – még a szavazás előtt – azt mondta az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy országa az unió soros elnökeként mindent megtesz a további csatlakozási tárgyalások megkezdéséért. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a britek e hét végén igent mondanak a horvát csatlakozás előkészítésére is. Horvátország EU-csatlakozását szomszédai – köztük Magyarország – határozottan támogatják. Több  jel is utal arra, hogy a britek is engedékenyebbek lettek, s megfelelőnek ítélik Zágráb együttműködését a hágai nemzetközi bírósággal. Az ítélőszék eddig úgy vélte, hogy Horvátország nem tesz lépéseket a háborús bűnökkel vádolt Gotovina tábornok előkerítése érdekében.

Ciprus követelései Törökországtól

Az uniós tag szigetország szerint Ankarának engedélyezni kell a kereskedelmet és a közlekedést Ciprus viszonylatában; haza kell rendelnie a török állampolgárokat és katonákat; vissza kell adnia az elvett tulajdonokat; kártérítést kell fizetnie a megszállás során elesettek családjának; el kell ismernie a Ciprusi Köztársaságnak a sziget feletti autoritását. Ha mindez nem történik meg, az Nicosia szerint veszélyes precedenst teremt, különösen Kelet-Európa szemében, ahol a múltban több országnak volt ellentéte nagyobb szomszédaival.