Hírek

2005.09.09. 00:00

Veszélyes pirosítók fenyegetnek

Nem sok jóval kecsegtet az idei paprikatermés. Kevésnek ígérkezik, ezért drága lesz a paprika és félő, hogy ellenőrizetlen import is jön az országba.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="alignleft" width="302"] Szeptemberben kezdődik a paprika betakarítása. A termény szép, de kevés. Így drágulás várható és sok-sok külföldi fűszerpaprika, tele kérdőjelekkel.
[/caption]Hamarosan megkezdődhet a fűszerpaprika betakarítása, az évek óta megszokott, mintegy hatezer hektáron. A főbb termelési körzetek: Kalocsa, Szeged és a Jászság. Ám a tavalyi és azelőtti mintegy ötven, közel hatvanezer tonnás mennyiséggel szemben jó, ha az idén meghaladja a negyvenötezret, mivel az esőzések miatt jelentősen pusztította a termést a rothadás és a penész. S ha kevés, akkor drága is lesz a hazai pirospaprika, ami aktivitásra csábíthatja a hamisítókat. Ugye emlékezetes a tavalyi pirospaprika-botrány, amikor a boltokban derült ki, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmazott úgynevezett aflatoxint? Vagyis egy, a magok közötti nedvességgel fejlődő gomba méreganyagát, ami májkárosodást és rákot okozhat.
Magyarországon egy átlagos ember mintegy fél kiló pirospaprikát fogyaszt el egy év alatt. Ahhoz, hogy az aflatoxin valóban maradandó kárt okozzon, egy hét alatt kellene megennünk az éves mennyiséget. Ám az enyhébb mérgezés tünetei se kívánatosak – hasi fájdalom, hányás, súlyosabb esetben görcsök, tüdőödéma –, így jogos lenne az igény, még az új paprika boltokba kerülése előtt a szigorúbb ellenőrzésre. Ám, mint a szaktárca sajtóosztályán megtudtuk, a jelenlegi gyakorlatban nem várható változás, mert a magyarországi előírások eleve szigorúbbak az európai uniós szabályoknál. És az ellenőrzések gyakorisága is biztosíték arra, hogy mérgezett vagy a szabványnak nem megfelelő termék ne kerülhessen forgalomba. Országszerte az állat- és növényegészségügyi állomásokon ellenőrzik még az értékesítés előtt a hazai előállítású élelmiszereket. Ezekkel azonban általában nincs is baj, mert kiváló minőségűek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat pedig már az üzletekben vizsgálja a termékeket.
Az európai uniós országokból jövő import azonban külön hazai ellenőrzés nélkül jut el a vásárlókhoz – hiszen ezekre vámellenőrzés sincs –, annak ellenére, hogy információnk szerint például Németországban a pirospaprika esetében nem vizsgálják annak aflatoxintartalmát. Az unión kívülről érkező áru azonban csak akkor kerülhet a határtól beljebb, ha átesett a hazai növényegészségügyi vizsgálatokon, és erről kapott úgynevezett növényegészségügyi bizonyítványt. (Tavaly a mérgezett paprika elsősorban Dél-Amerikából, illetve Brazíliából származott.)
Aki biztos szeretne lenni a vásárláskor abban, hogy hamisítatlan és egészséges pirospaprikát vesz, az egyrészt ne vásároljon a piacokon (a szegedi főtérről egyébként a tavalyi botrány után el is tűnt a a paprikapiac). Másrészt nézze meg, hogy a terméken szerepel-e az egyenletes minőséget garantáló ISO 9901 minőségbiztosítási jelzés. Illetve, hogy fel van-e tüntetve az uniós HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer logója.
A vásárlók általában előnyben részesítik az aromatartó csomagolást és a paprika élénkpiros színe is vevőcsábító. Holott nem biztos, hogy ez utóbbi jót jelent. Éppen Németországban – ahol mint említettük nem igazán hatékony a vizsgálat – fedezték ugyanis fel az idén nyáron, hogy az egyik újfajta szintetikus festékanyag rákkeltő. A Para-rot állítólag nehezen kimutatható, de már a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal is fokozott vizsgálatot kezdeményezett a szudán-vörössel kezelt paprikák, illetve az ilyen paprikát tartalmazó egyéb élelmiszerek esetében. Az ilyen termékek eddig nem kerültek a boltokba, a vizsgálat megelőzte a lehetséges botrányt.
A paprikapirosítás azonban mára szinte önálló iparággá vált, és a legveszélyesebbek a bőr- és padlófestéknek engedélyezett szudánvörös és az orange.