Hírek

2005.10.19. 00:00

Belezavarodunk a cserékbe

Legközelebb november 1-jéhez – amely az idén keddre esik – kapunk egy hétfői „szombatot”. A naptár ilyen átrendezése veszteséggel jár.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="alignleft" width="187"] A verseny attól (is) verseny, hogy a munkaadó maga dönti el, mikor nyit ki és mikor zár be, vélik szakértők
[/caption]Az Európai Unióban nem gyakori a munkanapok átrendezése az ünnepek miatt – derül ki egy felmérésből, amit a szaktárca készíttetett. – Igaz, vannak országok, ahol nálunk lényegesen több a munkaszünettel járó ünnepnap, de a naptár felforgatása nélkül. Ezért a mindenkori magyar kormány is a rendszerváltás óta fontolgatja a hazai gyakorlat megváltoztatását. Egyelőre azonban a megszokás győzött, így legközelebb például a november 1-jei szünnaphoz – amely keddre esik – kapunk egy szombati hétfőt, ledolgozva előre vagy utólag a naptár szerinti megelőző vagy következő szombaton. A legtöbb helyen november 5-én. Annak, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét, gazdasági okai is lennének. Minden ilyen átrendezés ugyanis a termelékenység mintegy 25-30 százalékos visszaesésével jár. Mégpedig elsősorban a termelőüzemekben, ahol a munkavállalók a szombati ledolgozás helyett inkább szabadságot tartalékolnak ezekre a napokra – mondja Káli Árpád munkaszervezési tanácsadó. Hozzátéve: – Emiatt további gazdasági probléma, hogy a „ledolgozós” szombatokon például az elektromos, a gázművek, a posta, a Volán, a BKV vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. Vagyis kihasználatlanul maradnak a rendelkezésre álló kapacitások.

Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek rájuk nézve is hátrányos következményei lehetnek. Például kötelezhetik őket, hogy a cserék miatt szabadságot vegyenek igénybe, ami viszont jobban jönne nyáron vagy karácsony környékén. Moczart András, egy húszfős vállalkozás alkalmazottja mégis inkább a szakszervezetek hivatalos álláspontjával ért egyet: ő szívesen fogadja a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket, még akkor is, ha tudja, hogy a szabadnapokat le kell dolgozni. Az összevont napokat akár külön szabadságnak is fel lehet fogni – folytatja. – Ismerősei körében például egyre nagyobb divat az év közbeni, hét végi belföldi pihenés.

A tanácsadó ezzel szemben úgy véli: egy jellemzően magángazdaságra épülő versenypiacon nem szabadna kötelezően előírni a munkaadók számára a munkanap-áthelyezést. Rá kellene bízni a megállapodást a munkáltatókra. A mai gyakorlat szerint egyébként ott, ahol a termelési határidők ezt indokolják, a cégek ma is élnek azzal a lehetőséggel, hogy megegyeznek az alkalmazottakkal, mikor menjenek be dolgozni. A heti pihenőnapokon ugyanis – szemben a hivatalos munkaszüneti nappal – jogilag elrendelhető munka. A kötelező cseréknek a közszolgáltatásban sincs értelme – mondja a szakember. – Hiszen ott például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben folyamatos az üzem, a hivatalok pedig általában úgy oldják meg a cserét, hogy ne ügyfélfogadási napon „dolgozzanak le”. Illetve a szombati munkanapokon elrendelt hivatali nyitva tartás forgalma az egytizede egy szokásos hétköznapi ügyfélforgalomnak. Ha ezt tovább bonyolítjuk, például a pénteki, nem ügyfélfogadási nap hétfői cseréjével az ügyfelek teljesen belezavarodnak, ezért nem veszik igénybe a szolgáltatásokat a plusznapokon.

Az idei a legrosszabb esztendő volt

Magyarországon évente tíz ünnepnap van a munka törvénykönyve szerint, de ezek közül kettő biztosan plusz szabadnapot biztosít, hiszen húsvét és pünkösd egy-egy garantált munka nélküli hétfő. 2005 az évtized legrosszabb éve: a nyolc lehetséges plusz szabadnapból csak három jutott, mivel az újév és a munka ünnepe után augusztus 20-a, a köztársaság kikiáltása, a halottak napja, valamint karácsony első napja is hét végére esett-esik. Jövőre a naptár szerint nem sok indok lesz a munkarend felforgatására, hiszen január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esik, október 23-a pedig hétfőre, amivel kapunk egy plusznapot a hétvégéhez. Esetleg felmerülhet az átrendezés március 15. és november 1. előtt, mert mindkettő szerda. Ám erről a kormányzati döntés decemberben várható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!