Hírek

2005.10.03. 00:00

Felelősök helyett csak felelőtlenek vannak

Több mint egy évvel az athéni olimpia után még nem jutott nyugvópontra a magyar doppingbotrány. Bizonyítékául annak, hogy a tiltott szerek gondja örök a sportban.

Malonyai Péter

Sportdiplomatához méltóan ítélte meg a magyarországi doppinghelyzetet, pontosabban a súlyemelők jóvoltából újból előkerült athéni esetek ügyét Jaques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. Hét végi budapesti látogatásán leszögezte, hogy a történtek „a magyar sport csodálatos múltját és jelenét, de jövőjét sem árnyékolják be, ami történt, az az érintett sportolók, sportági műhelyek ügye”. A NOB elnöke ugyanakkor megemlítette, hogy jól informált az ügyben. Így neki is feltűnhetett, hogy hiába esik rengeteg szó az Athénban és utána történtekről, senki sem vállalja a felelősséget. Ez persze nem újdonság a tiltott szerek világában, mint ahogy az sem, hogy többnyire egyedül a sportolónak kell elvinnie a balhét.

Aktuálisan Gyurkovics Ferencnek. Az athéni olimpia átmenetileg ezüstérmes súlyemelőjét a szövetség azóta lemondott elnöke, Komáromi Lajos próbálta meg rávenni, hogy ne csak a szégyent, a felelősséget is vállalja. Sikertelenül. A realkomaromi.atw.hu internetes honlapon közzétett telefonbeszélgetésük igencsak szerteágazó, szó esik benne arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára, egyben nemzetközi súlyemelő-szövetségi elnök, Aján Tamás nevét nem szabad belekeverni az ügybe, hogy az egész „kőkemény politika”, hogy Gyurkovicstól függ, van-e jövője a sportágnak Magyarországon, hogy „állítólag még Gyurcsány is odaáll mögénk…”stb., stb.

Bennfenntesek szerint azért szeretett volna a sportvezetés éppen most tiszta vizet önteni a pohárba, hogy Rogge elnöknek bizonyítsák: rettenthetetlenek, ha a tiltott szerekről van szó. Fogadjuk el az alapállásukat, de tegyük hozzá: a dopping elleni küzdelem alapvetően erkölcsi kérdés, illik fölvenni a harcot. Ha másért nem, azért, mert ha tagadjuk, hogy egyenlő feltételekkel küzdenek meg a sportolók, nincs értelme a versenyeknek. Meg kell tehát mozgatni minden követ, még úgy is, hogy esély sincs a tiltott szerek száműzésére. A világhírű kölni laboratórium tíz éve elhunyt főnöke, a doppingellenes küzdelem legendás alakja, dr. Manfred Donike szerint örök igazság, hogy „a doppingolt sün már rég a célban van, amikor a kontrollnyúl odaér”. Magyarán: a gyógyszergyártók, a teljesítményfokozó módszerek kiötlői mindig előnyben vannak az üldözőkkel szemben. Logikailag ez teljesen normális, elvégre csak az ellen tudjuk fölvenni a harcot, amit ismerünk, ahhoz pedig kell némi idő, hogy egy-egy találmány beépüljön a tudományos köztudatba. Nem véletlenül fogalmazott cinikusan Arnold Beckett a NOB orvosi bizottságának tagjaként: „Boncolni kellene… Csak az a biztos módszer…”

Hogy alapvetően erkölcsi kérdésről van szó, arra bizonyíték, hogy a német kormány szeptemberben 193 doppingáldozat részére fejenként 10400 euró (több mint két és fél millió forint) kártérítést fizetett ki azzal, hogy „az egykori NDK sportolói az államilag irányított doppingolás miatt nemcsak egészségileg, de lelkileg is károsodtak”. Az igazi üzlet nem a dopping alkalmazása, hanem a gyártás és főként a forgalmazás. Nem véletlen, hogy a szabályzatok (például a MOB kiadványa) a doppingoló sportolók mellett azokat is felelősnek tartják, akik ajánlanak, felírnak, vesznek, beszereznek, átadnak vagy forgalmaznak tiltott szereket. Persze, mint mindenütt, egy-egy norma értékéről itt is a végrehajtás dönt, márpedig a balhét többnyire a versenyzők viszik el. Az athéni olimpia előtt a kaliforniai BALCO laboratórium botrányától volt hangos a világ.

A cég a THG (tetrahidrogesztrinon) nevű mesterséges szteroid kifejlesztésével és kiválasztottaknak való átadásával vívott ki magának kétes hírnevet. Világhírű atléták (például az akkor még világcsúcstartó sprinter, Tim Montgomery és élettársa, a többszörös olimpiai bajnok, Marion Jones) álltak üzleti kapcsolatban a laboratóriumot vezető Victor Contéval. A rendőrség bizonyítékok sorát foglalta le a cégnél, Conte mégis megállapodásra jutott az ügyészséggel. Pedig a vád erős volt: doppingszerek iparszerű gyártása, terjesztése és pénzmosás. Conte négy hónapra börtönbe vonul, újabb négy hónapig házi őrizetben lesz, és fizet némi pénzbírságot. Könnyen megúszta.

Szerek sokaságát vetette be a teljesítmény fokozására a sportvilág azóta, hogy 1960-ban a római olimpián az amfetaminszármazékok közé tartozó ephedrin Knut Enemark Jensen dán kerékpáros halálát okozta. Hát még azóta, amikor még csak a lóversenyek világában volt honos a dopping. Még az angliai Ascotban is, ahol az anekdota szerint egyszer egy texasi istállótulajdonos kis fehér tablettát dugott a lova szájába. Marlborough hercege, a főbíró észrevette, és azonnal szólt:
– Nézze, öregfiú, nálunk az ilyesmi nem megy…
– De kérem, csak egy szem cukor volt – mentegetőzött a másik –, kapjon be maga is egyet.
Amikor a lovak fölsorakoztak a rajthoz, a texasi odasúgta a zsokénak:
– Aztán vigyázzom ám ezzel a lóval, mert ha úgy igazából elindul, a jóisten sem éri utol. Legfeljebb Marlborough hercege…

Régi szép idők. Azóta szinte esztendőnként új és új tabletta vagy módszer kerül elő. Ott tartunk, hogy a nemrégiben még kimutathatatlannak tartott EPO (az emberi szervezetben jelenlévő szer, az eritropoetin termelésének fokozására) is már lejárt lemez. A hozzáértők pedig már géndoppingról beszélnek, mint a soros, a pekingi olimpián (2008) már biztosan divatos módszerről. A kísérletek már egy évtizede tartanak. A pennsylvaniai, majd a chicagói egyetemen a kutatók odáig jutottak, hogy egy egérkísérlet során az állat izmának DNS-ét injekcióval bejuttatták a szervezetébe, amitől az izomzat úgy nőtt meg húsz százalékkal, hogy az egér semmit sem tett. Peter Schjerlinger dán tudós szkeptikus a jövőt illetően: „megoldhatatlan feladat elé állítja az ellenőröket, ha a szervezetbe olyan gének kerülnek, amelyek amúgy is léteznek” – véli.

Schjerlinger honfitársa, Bengt Saltin szerint is lehetetlen bizonyítani a géndoppingot: „Ahhoz, hogy határozottan állítsuk, valaki génmanipulációval ért el kimagasló eredményt, a hordozó vírust kell megtalálnunk. Ehhez azonban tudni kellene, a test melyik pontján juttatták be a szervezetbe. Mintha tűt keresnénk a szénakazalban. Nem tartom kizártnak, hogy amikor a következő olimpiákon sorra dőlnek meg a rekordok, mindenki tudni fogja, hogy génmanipuláció történt, de bizonyítani képtelen lesz.”

A Michigani Egyetemen módosított influenzavírussal dolgoztak a kutatók a génmanipuláció során, a kontrollvizsgálat pedig csak egy kis megfázást állapított meg. A tüsszentés, a köhögés pedig nincs a tiltó listán. Legalábbis egyelőre. A tudósok által vázolt jövőképhez képest nem nagy ügy a magyar sportolóké. Hogy Annus, Fazekas és Gyurkovics esetében sok a ködösítés, magától értetődő az egymásra mutogatás, a vádaskodás, annak inkább a közélet honi állapotához van köze, mint a lényeghez: ki doppingolt, és hogyan?

Athéni dopping-éremtáblázat

1. Magyarország Annus Adrián és Fazekas Róbert arany-, Gyurkovics Ferenc ezüstérmének visszavonásával nyerte az olimpia doppingversenyét.

2. Oroszország 1 arany

3. Görögország, Ukrajna, Kolumbia 1-1 bronz.

A NOB hivatalos listája

I. Doppingosztályok

1. Stimulánsok

2. Narkotikumok

3. Anabolikus androgén szteroidok

4. Vizelethajtók

5. Veptid hormonok és analógjaik

II. Tiltott módszerek

1. Vérdopping

2. Gyógyszeres kémiai és fizikai manipulációk

III. Korlátozás alá tartozó készítmények

1. Alkohol

2. Helyi érzéstelenítők

3. Kortikoszteroidok

4. Béta-blokkolók

Géntérképet ajánl a sporthivatal

A Nemzeti Sporthivatal (NSH) felkínálja a lehetőséget arra, hogy a megvádolt sportolók bizonyíthassák ártatlanságukat. A száj nyálkahártyájából vett kenet alkalmas a géntérkép elkészítésére. Ha ezt összevetik a sportolótól az olimpia alatt nyert vizelet adataival, kiderül, hogy valóban a mintaadásra kötelezettől származik-e a minta. A vizsgálat önkéntes, de ha az érdekeltek közül valaki visszautasítja az ajánlatot, az egyenlő a beismeréssel.

2. Oroszország 1 arany

3. Görögország, Ukrajna, Kolumbia 1-1 bronz. A NOB hivatalos listája I. Doppingosztályok

1. Stimulánsok

2. Narkotikumok

3. Anabolikus androgén szteroidok

4. Vizelethajtók

5. Veptid hormonok és analógjaik

II. Tiltott módszerek

1. Vérdopping

2. Gyógyszeres kémiai és fizikai manipulációk

III. Korlátozás alá tartozó készítmények

1. Alkohol

2. Helyi érzéstelenítők

3. Kortikoszteroidok

4. Béta-blokkolók Géntérképet ajánl a sporthivatal A Nemzeti Sporthivatal (NSH) felkínálja a lehetőséget arra, hogy a megvádolt sportolók bizonyíthassák ártatlanságukat. A száj nyálkahártyájából vett kenet alkalmas a géntérkép elkészítésére. Ha ezt összevetik a sportolótól az olimpia alatt nyert vizelet adataival, kiderül, hogy valóban a mintaadásra kötelezettől származik-e a minta. A vizsgálat önkéntes, de ha az érdekeltek közül valaki visszautasítja az ajánlatot, az egyenlő a beismeréssel. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!