Hírek

2005.12.09. 00:00

Elfogták Ante Gotovinát

Többéves patthelyzet oldódott meg Zágráb és Hága között azzal, hogy elfogták a háborús bűnökért körözött horvát főtisztet.

Farkas Károly

A Kanári-szigeteken letartóztatták Ante Gotovina volt horvát tábornokot – erősítették meg tegnap Hágában. A szökésben lévő főtiszt ellen a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék emelt vádat még 2001-ben a délszláv háború idején elkövetett súlyos háborús bűnök elkövetése miatt.

Gotovina szökése kényes helyzetbe hozta Horvátországot: miatta hosszú ideig húzódott a tárgyalások megkezdése Horvátországgal az uniós csatlakozásról. A márciusi start elé ugyanis Brüsszel feltételül szabta a hágai bírósággal való teljes körű együttműködést. Zágráb dolgát azonban nagyban nehezítette, hogy az extábornokot még mindig széles körben nemzeti hősként tisztelik hazájában.

Októberben, miután Carla del Ponte hágai főügyész váratlanul megdicsérte a horvát hatóságokat a háborús bűnösök felkutatásban való együttműködéséért, az EU úgy döntött, elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. (Igaz, ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Ausztria párba állította a horvátok és a törökök ügyét. Konkrétan a török csatlakozási tárgyalások megkezdése fejében elvárta, hogy az EU-tagságra jóval érettebb Horvátországgal szemben is engedékenyebbek legyenek a tagországok.)

Gotovinát a szerbek ellen 1995-ben elkövetett kegyetlenkedések miatt állítják a nemzetközi törvényszék elé. Ő volt az, aki 1995-ben, Krajina visszafoglalásakor megtisztította az Adria partvidékét a szerb lakosságtól. A vád szerint legalább százötven ember haláláért, huszonkétezer család otthonának felgyújtásáért felelős, s mintegy kétszáz-ezer szerb menekülését is a számlájára írják Hágában.

Ante Gotovina 1955-ben született egy Pasman nevű adriai szigeten. Tizenhat évesen disszidált Jugoszláviából, és hajókon vállalt munkát. A tengerészséget a francia idegenlégió egyenruhájára cserélte fel, ahol 1979-ig szolgált. Ekkor megkapta a francia állampolgárságot. Hamarosan Latin-Amerikába ment, ahol félkatonai egységek kiképzésével foglalkozott Argentínában és Guatemalában. Franciaországban 1986-ban öt év börtönre ítélték, mert részt vett egy francia üzletember kirablásában. Nem kellett azonban mind az öt évet leülnie, és 1991-ben visszatért a függetlenségi háborút vívó Horvátországba. Karrierje a fiatal horvát hadseregben gyorsan ívelt, és 1993-ban már tábornok volt. 1995-ben ő volt a Krajina ellen indított horvát hadművelet egyik vezetője.

Négy év után az első csapásra összeomlott a krajinai szerbek bábállama

A Krajinai Szerb Köztársaság az 1990 augusztusában kirobbant fegyveres felkelés eredményeként 1990. október 1-jén a Szerb Nemzeti Tanács által autonómnak kikiáltott Krajnai Szerb Autonóm Terület, később a Krajinai Szerb Köztársaság néven vonult be a történelembe. Összességében 1991-ben a horvát területek huszonnyolc százaléka mintegy 882 ezer lakossal állt a krajinai szerbek ellenőrzése alatt.

1995. augusztus 4-én hajnalban a horvát hadsereg minden irányból rátámadt a Krajina Szerb Köztársaságra. A lakosság körében szörnyű pánik támadt. Féltek a korábban elüldözött, de a visszatérő horvátok bosszújától; riasztóan hatott rájuk a Tudjman-rezsim suba alatt terjesztett szélsőséges propagandája, s még Mile Martics, életképtelen törpeállamuk elnöke is arra szólította fel őket, hogy szervezett formában hagyják el az országot.

Becslések szerint a lakosságnak legfeljebb tíz százaléka várta be otthon a fejleményeket. A bevonuló horvát hadsereg helyenként háborús bűnöket is elkövetett a hátramaradt, túlnyomórészt aggastyánokból álló szerb lakossággal szemben. Ennél is szörnyűbb volt, hogy a szinte kihalt terület hónapokon át rablóbandák vadászterülete volt. Az események idején 2615 szerb veszítette életét, és 200 ezren végleg elhagyták hazájukat.

Összességében 1991-ben a horvát területek huszonnyolc százaléka mintegy 882 ezer lakossal állt a krajinai szerbek ellenőrzése alatt.

1995. augusztus 4-én hajnalban a horvát hadsereg minden irányból rátámadt a Krajina Szerb Köztársaságra. A lakosság körében szörnyű pánik támadt. Féltek a korábban elüldözött, de a visszatérő horvátok bosszújától; riasztóan hatott rájuk a Tudjman-rezsim suba alatt terjesztett szélsőséges propagandája, s még Mile Martics, életképtelen törpeállamuk elnöke is arra szólította fel őket, hogy szervezett formában hagyják el az országot.

Becslések szerint a lakosságnak legfeljebb tíz százaléka várta be otthon a fejleményeket. A bevonuló horvát hadsereg helyenként háborús bűnöket is elkövetett a hátramaradt, túlnyomórészt aggastyánokból álló szerb lakossággal szemben. Ennél is szörnyűbb volt, hogy a szinte kihalt terület hónapokon át rablóbandák vadászterülete volt. Az események idején 2615 szerb veszítette életét, és 200 ezren végleg elhagyták hazájukat. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!