Hírek

2006.01.10. 00:00

Klímaváltozás az EU-ban

Bécs minden korábbi hírrel ellentétben úgy döntött: egy közepesen unalmasnak ígérkező hat hónap helyett megpróbálja emlékezetessé tenni európai uniós elnökségét.

Gyükeri Mercédesz

Meglepő ötlettel nyitotta meg féléves EU-elnöki periódusát az osztrák kormány: a Wolfgang Schüssel vezette kabinet nem kevesebbre vállalkozott, mint az EU első alkotmányának felélesztésére. A több mint két évig hizlalt, végül majdnem háromszáz oldalasra sikeredett alapszerződés azt követően került tetszhalott állapotba, hogy a tavasz végén a francia és a holland szavazók többsége is ellene szavazott. Ezután az általában rendkívül burkoltan fogalmazó Európai Bizottság is többéves várakozási időt jósolt, mielőtt a kudarcot feledve érdemes nekilátni egy újabb – az uniónak jóval szélesebb jogkört biztosító – alapszerződésnek.
Nem véletlen, hogy Ursula Plassnik külügyminiszter szerint „klímaváltozásra” van szükség a kérdésben. Az azonban egyelőre nem világos, hogy az osztrákok az alkotmányos vita alapjául a 2004 nyarán elfogadott szöveget tekintik-e vagy elölről kezdenék az alkotmányozási folyamatot. Ez annál is fontosabb lehet, mivel Hubert Gorbach alkancellár már jelezte: a közösség erősítése helyett inkább arra helyeznék a hangsúlyt, hogy minél több kérdés kerüljön (vissza) nemzeti hatáskörbe.
Szavainak mindenképpen súlyt ad, hogy a politikus a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) mozgalom egyik vezéralakja. Ennek a pártnak pedig az a szélsőjobboldali Jörg Haider az elnöke, akinek a neve  rosszul cseng brüsszeli körökben.
Az osztrák vállalás azért is meglepő, hiszen az osztrák kormány az EU elmúlt időszakát jellemző éles viták nélkül elevickélhetett volna június végéig. Miután december közepén sikerült egyezségre jutni az EU 2007– 2013 közötti pénzügyi keretéről, elhárult a Bécsre nehezedő nyomás. Az előző, brit elnökség idején nemcsak a török, de a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdéséről is döntés született, ráadásul a sors ajándékaként még a zágrábi álmok előtt akadályt jelentő Ante Gotovina tábornokot is elfogták december elején.
Az egyetlen, a Schüssel-vezetés vállára nehezedő kényes döntésnek az ígérkezett, Bulgária és Románia csatlakozhat-e 2007-ben, vagy a belépést halasszák el egy évvel.
Más kérdés, hogy időközben újabb megoldandó gondok merültek fel. Az orosz–ukrán gázvita nem csak az EU két országhoz fűződő viszonyában hozhat változást (a Moszkva-barát vezetést felváltó Viktor Juscsenko ukrán elnök többször kinyilvánította: célja az uniós tagság), de az EU energiafüggőségét is égető problémává tette.

Chirac európai elnököt játszik

„Kívánom, hogy 2006 jelentős előrelépést hozzon Európa számára” – köszöntötte újévi üzenetében az unió polgárait Jacques Chirac. A francia államfő először szólt a közösséghez, s hogy Párizs milyen komolyan is gondolja a szokatlan beszédet, jelzi, azt az unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordították. Ám az üzenet leginkább a leköszönő Chirac lelkiismeretének megnyugtatására jó. Tavaly ugyanis a legnagyobb sokkot az jelentette a huszonötök körében, hogy a franciák 55 százaléka az EU-alkotmányról rendezett referendumon elutasította a tervet. Biztosra vehető, hogy az elutasítás jórészt Jacques Chirac elleni tiltakozás volt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!