Hírek

2006.03.31. 07:00

Bekeményítenek a munkaügyi felügyelők

Újabb lista készül a munkaügyi vétségeket elkövető cégekről. Az adatok nyilvánosságra hozatala a szakértők szerint nem sért sem üzleti titkot, sem a jó hírnévhez való jogot.

Tóth Marcella

Feketelistát készít az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkaügyi vétséget elkövető cégekről. Az OMMF várhatóan a munkaügyi szabálysértéseket elkövetőket listázza majd. Még vizsgálni kell azt, hogy milyen adatokat lehet nyilvánosságra hozni, erről egyeztetni kell - mondta el a reggel.hu-nak Papp István az OMMF elnöke.

Kérdés, hogy az adatok közlése sérti-e az üzleti titkot, vagy a jó hírnevet. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint egyik sem sérül a lista nyilvánosságra hozatalával. A bírósági és egyéb állami szervek határozatai közérdekű adatnak minősülnek, a cégek jogsértés esetén nem bújhatnak az üzleti titok mögé - mondta el a reggel.hu-nak az adatvédelmi biztos.

Fekete Könyv

Már létezik egy az interneten elérhető nyilvános lista, az úgynevezett Fekete Könyv, amelyet a Liga Szakszervezetek hoztak létre. Ezen elsősorban azok a cégek találhatóak meg, amelyeket a bíróság elsőfokon jogerős ítélettel elmarasztalt. A feket könyv célja, hogy segítse a kormányt az állami pályázatokat illető döntések meghozatalában, mivel nem kaphat támogatást az a cég, amely az igénylését megelőző két éven belül elvégzett munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával elmarasztalta. A Fekete Könyv másik célja, hogy informálja a munkavállalókat, hogy milyen vállalathoz pályáznak álláshelyekre. Jelenleg öt cég szerepel a nyilvántartásban.

A bírósági tárgyalások nyilvánosak, így a nyilvánosan kihirdetett ítélet is megismerhető, sőt az ítéletről, a döntésről és annak indoklásáról is, tárgyilagosan és tényszerűen lehet tájékoztatni másokat - mondta el Gyepes Péter ügyvéd. Hozzátette, hogy a munkaadókat elsősorban az üzleti titkaikat illetően illeti meg védelem, azonban nem részesülnek olyan széles adatvédelemben, mint a magánszemélyek.

Tavaly közel hatezer feketefoglalkoztatót és ezzel 30 ezer munkavállalót buktatott le az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Idén is a feketemunkára koncentrál ellenőrzéseinél a hatóság, még a tavalyinál is nagyobb szigorral. Az első két hónapban mintegy 400 millió bírságot szabtak ki.

A munkaügyi felügyelők egyre különlegesebb módszerekkel ellenőrzik a hazai vállalkozásokat. A Honvéd kórház építésénél például ezerből több, mint 300 dolgozót nem jelentettek be - mondta el érdeklődésünkre Papp István, az OMMF elnöke. Ekkora mértékű szabálytalanságot tapasztaltak az ellenőrök az M3-as autópálya építésénél is az ellenőrök: több mint száz munkást nem jelentettek be, több külföldi állampolgárt is foglalkoztattak. Az ellenőrzéseket akkor folytatják le, amikor tettenérhető a jogsértés - magyarázta az elnök. Ezért gyakoriak az éjjeli, a hét végi és a félnapos időtartamot is meghaladó vizsgálódások, sőt az is előfordul, hogy a felügyelő még aznap visszatér már ellenőrzött munkaadóhoz. Erre akkor van szükség, ha például valakit négy órára jelent csak be a munkáltatója, de igazából nyolc-tíz órát dolgoztatja.

A legsúlyosabban büntetett munkaügyi vétségek

fekete- és színlelt szerződéssel való foglalkoztatás

külföldiek engedély nélküli alkalmazása

jogellenes munkaerő-kölcsönzés

munkaidő-nyilvántartás hiánya

életkörülményekkel kapcsolatos jogsértések

Forrás: OMMF

A felügyelet munkatársai videofelvételeket és fényképeket is készítenek a vizsgálódásaik során, hogy egyértelműen bizonyítani lehesen, az illető milyen munkát végzett. A jogszabályi háttér erre ugyanis lehetőséget ad - szögezte le az OMMF elnöke -, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatalmazza fel a felügyelőket a hang- és képfelvétel készítésére. A fényképek nem sérthetnek személyiségi jogot, ezeket nem lehet nyilvánosságra hozni. A bizonyítási eljárásban azonban felhasználhatóak a felvételek. Amennyiben a munkügyi vétség jogerőre emelkedett, akkor az eljárásban felhasznált minden dokumentumot három éven belül meg kell semmisítenie a felügyeletnek.

Kolláth György alkotmányjogász elmondta, a magyarországi bíróság a perek során az összes bizonyítékot együtt mérlegeli, és ezek összessége alapján dönt. Egy-egy munkaügyi per során a fotó csak egy dokumentum a sok közül, amelynek valótlan tartalmát a munkaadóknak kell bizonyítaniuk. Kolláth György szerint ha bíróság elé kerül egy ügy, vélhetően az esetek 80-90 százalékában a bíróság elfogadja bizonyítékként a fotót, bár biztos lesznek esetek amikor nem.

külföldiek engedély nélküli alkalmazása

jogellenes munkaerő-kölcsönzés

munkaidő-nyilvántartás hiánya

életkörülményekkel kapcsolatos jogsértések

Forrás: OMMF -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!