Miért akart lobbizni Lamperth?

A hét magyarországi régió fejlesztési tanácsai több szempontból is fontosak lehetnek a kormánykoalíciónak, nyilván emiatt tett ígéretet az ellenzéki túlsúly megszüntetésére Lamperth Mónika a hétvégén kiszivárgott botrányos beszéd tanúsága szerint.

A tanácsok legnagyobb jelentősége abban áll, hogy komoly pénzelosztóként döntenek arról, milyen fejlesztéseket támogatnak helyi szinteken. A kormánypártok dolgát eddig minden bizonnyal megkönnyítette, az hogy a testület összetételéből adódóan egyszerűbben átvihették akaratukat. Jelenleg ugyanis a tanács a következő tagokból áll össze: tíz személyt a minisztériumok delegálnak, 3-5 ember a megyei közgyűlések elnökei közül kerül ki. Ezen kívül taggá válik 3-5 megyei jogú város polgármestere, illetve 3-4 személy a kistérségi társulások képviselőből kerül ki.

Az önkormányzati választáson az ellenzék elsöprő győzelme miatt a kormánypártiak aránya jelentősen megváltozott a tanácsokban, így az ellenzéknek mindenhol befolyása van a pénzelosztásban. A hétből öt régióban például a Fidesz és szövetségesei egyenes eldönthetik a pénzek útját.

Ráadásul nem kis összegekről van szó, a szabadon felhasználható programokra rövid távon a költségvetésből 50 milliárdot  kap a hét régió tanácsa. A legtöbb forrást, 11,18 milliárd forintot a közép-magyarországi osztja szét, míg a legkevesebb pénz, 3,45 milliárd a nyugat-dunántúliaknak jut. Ha idevesszük még a megyei területfejlesztési tanácsokat is, akkor összesen 70,45 milliárd forintra emelkedik a választások „tétje”, ami kicsúszni látszik a kormányerők kezéből – állapította meg a Napi Gazdaság.

Az igazi nagy falatokat azonban nem ezek a pénzek jelentik, hanem az Európai Unióból érkező források. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján fellelhető munkaanyag szerint előreláthatólag csak Közép-Magyarország 450 milliárd forintot kaphat Brüsszeltől a következő hét évben.

A másik hat régió összesen körülbelül 1200 milliárd forintos kerettel számolhat 2013-ig. Ebből lebontva 270 milliárd juthat az Észak-Alföldnek, de 200 milliárd körül összegre számíthat Dél-Alföld és Észak-Magyarország is. A fejlesztési terv ugyan még nem végleges, de előreláthatólag így is előre lehet kalkulálni, hogy a következő hét évben legalább 1500 milliárd forint lesz a régiókban szétosztható pénz mennyisége. Vagyis olyan komoly összeg, amelynek elosztásába érdemes beszállnia a kormánynak.

A tanács többségi szavazattal dönt, egyenlőség esetén az elnök szava határoz. A kialakult helyzetet Lamperth Mónika vélhetően azzal oldaná meg, hogy megnövelné a minisztériumi delegáltak számát a tanácsban, így a választói akaratot megkerülve tudnának beleszólni a pénzek elosztásába. Ezt pedig egyszerű kormánypárti többséggel elfogadható törvénnyel is kivitelezhető.

Lényegesen könnyebb lenne az ellenzék helyzete, ha a nyáron megszavazta volna azt a kétharmados törvényt, amely választott testületté alakította volna át a régiókat. Ebben az esetben ugyanis a kormány nem tudna direkt módon beleszólni a pénzelosztásba.

A tárcavezető felelősséggel vállalja szavait

Az MSZP szombati választmányi ülésén titkokban készített hangfelvétel szinte minden ellenzéki napirend előtti felszólalásban szerepelt a  parlament tegnapi ülésén. Latorcai János (KDNP) szerint az ülésen „lábbal tiporták az alkotmányt”. Hozzátette: Lamperth Mónika is nyíltan kimondta: a hatalom a pénz miatt kell, amelyet szét akarnak osztani, mégpedig egymásnak.

Hozzátette: ezzel nyíltan meghirdették a pénzügyi pártállamot. Lamperth tegnap úgy fogalmazott: „az MSZP országos választmánya előtt elmondott beszédem tartalmát most is felelősséggel vállalom."