Hírek

2007.04.27. 17:56

Százezres tandíjakat fizettetnének

Cáfolja a szaktárca, hogy saját álláspontjának tekinti Bokros vitaanyagát. A volt pénzügyminiszter a felsőoktatási tandíjak radikális emelését, egyetembezárásokat javasol. A rektorok több pontban vitatják az elképzelést, de a reform szükségességét nem vitatják.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A Bokros-féle tanulmány szerint a magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van
[/caption]Csak az egyetemek infrastruktúráját – vagyis például a tantermeket, könyvtárakat, kollégiumokat – biztosítsa az állam, az oktatói béreket pedig fedezzék a tandíjak! – áll egy Bokros Lajos volt pénzügyminiszter által szerkesztett vitaanyagban, mely a hét nagy hazai egyetem gazdasági tanácsainak közös javaslatát tükrözi. Az egyetemek rektorai – noha mindenben nem is értenek egyet az anyaggal kapcsolatosan – abban egy véleményen vannak: a felsőoktatás is reformra szorul.

A fenti finanszírozási reform végeredményben azt jelentené, hogy radikálisan nőnének a tandíjak a felsőoktatásban, avagy másképpen: ami a fizetendő díjakat illeti, lényegében megszűnne a különbség az államilag támogatott és a költségtérítéses oktatás között. Jelenleg a költségtérítéses képzésben szemeszterenként jellemzően százezer forint feletti díjakat kell fizetniük a hallgatóknak, de például az orvosi tanulmányok során ez az összeg a félévekénti félmilliót, sőt, ennél magasabb összeget is elérheti.

A Bokros-féle tanulmány szerint a magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van: így például a friss diplomás munkanélküliek száma duplája a hazai átlagnak, nagy a nemzetközi lemaradás, az egyetemek szerkezete pedig túlméretezett és szétaprózott. A hallgatók utáni normatív finanszírozás pedig ahhoz vezet – írják –, hogy az egyetemek a hallgatók számának bővítésében lesznek érdekeltek, így fölöslegesen duzzad a létszám.

A vitaanyag szerint a hallgatók kiválogatását is torzítja a jelenlegi rendszer: az államilag támogatott képzésbe – áll a szövegben – zömmel jómódú, otthonról jelentős tudás-, és olykor kapcsolati tőkét is hozó fiatalok kerülnek be. Éppen ezért – írják – mindenkit tandíj fizetésére kellene kötelezni, a fizetendőket pedig fel kellene emelni a költségtérítéses oktatás díjainak szintjére. Az elképzelés szerint ez alól szociális alapon mentesülne a diákok 15-20 százaléka.

A Bokros-tanulmány nem áll meg ennyinél: a szöveg szerint egyszerűen be kellene zárni azokat az intézményeket, melyeknél sem az infrastruktúra, sem a tanári gárda nem üti meg a kívánt mércét. Az egészségügyi reformhoz hasonlóan ki kellene emelni az úgynevezett „súlyponti iskolákat”, melyek, ha többet nyújtanak, állami többlettámogatást kapnának. Az oktatási minisztérium pénteken rögtön elhatárolódni igyekezett a tanulmánytól és közölte: az állam nem kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból.

„Nem tükrözi az oktatási tárca és a felsőoktatás döntő többségének álláspontját az a vitaanyag, amelyet Bokros Lajos, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke szerkesztett” – mondta a szaktárca államtitkára. Arató Gergely hozzátette, a dokumentumra fontos vitaanyagként tekintenek, de a tárca és a kormány ahhoz a közösen kialakított reformtervezethez tartja magát, amelyről a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a felek megegyeztek és amelyet a rektorok, az oktatók, a szakszervezet és a hallgatók is támogatnak.

„A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy gondolja át a tandíj ügyét, és ha vannak emelési szándékai, sürgősen felejtse el őket” – mondta Szijjártó Péter. A politikus közölte: pártja már csak azért sem tudja elfogadni a tandíjemelés bármely formáját, mert már a jelenlegi 105-150 ezer forintos tandíj-kötelezettség is szinte elviselhetetlen terhet jelent a családoknak. Hozzátette: a Fidesz szeretné, ha az ügyben az emberek döntenének, ezért is szerepel a tandíj kérdése népszavazási kérdéseik között.

Idén is az ELTE a legnépszerűbb

A legtöbben idén is az ELTE-re szeretnének bejutni a felsőoktatási intézmények közül; a mostani eljárás során felvételi kérelem érkezett Kongóból is – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ lapunkhoz is eljuttatott legfrissebb felvételi statisztikáiból. A jelentkezési rangsort alapul véve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb: több mint tízezren kérték felvételüket ebbe az intézménybe. Utána a Pécsi Tudományegyetem (PTE) következik 8394 diákkal. A Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) 7603-an, a Debreceni Egyetemre (DE) 7520-an jelentkeztek első helyen. A sorrend megegyezik a tavalyival.

A Fazekas a legerősebb középiskola

A fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium áll első helyen a gimnáziumok rangsorában a felsőoktatási felvételi arányokat tekintve. Az arányszám a gimnáziumban tavaly 99,21 százalékos volt. A lista második helyén a győri Révai Miklós Gimnázium (94,89 százalék), harmadik helyén a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium (92,98 százalék) áll. A szakközépiskolák versenyében az első a szintén fővárosi Puskás Tivadar Szakközépiskola lett, innen a diákok 86,49 százaléka került be felsőoktatási intézménybe. Az intézményt a győri Jedlik Ányos Szakközépiskola és a nyíregyházi Széchenyi István Szakközépiskola követi.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!