Hírek

2007.10.07. 12:32

Tündér Lalákból sosem elég

Zsúfolt hete volt a kilencvenedik születésnapját ünneplő Szabó Magdának. Országszerte őt köszöntötték felállva, vastapssal.

Hegedűs V. Rita

[caption id="" align="alignleft" width="190"] Szabó Magda Olaszországban piheni ki az ünnepségek fáradalmait
[/caption]Hatalmas fekete luxusautó fordul a Magyar Tudományos Akadémia elé. Szabó Magda érkezik. Büszkén viseli az alig egy órája kapott kitüntetést. A díszteremben már mindenki őt várja, művészek, politikusok. Sok-sok Szabó Magdára lenne szükség – kezd bele ünnepi beszédébe Vizi E. Szilveszter, az akadémia elnöke, szerinte ugyanis „emberszívű Tündér Lalákból sosem elég”.

Ezután a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak művei következnek. Kortárs zenei darabokat hallunk, közben Piros Ildikó színésznő is felolvas egy részt az egyik legismertebb Szabó Magda-regényből, az Abigélből. Szabó Magdának tetszik az összeállítás. Mosolyogva fogadja a gratulációkat és a laudációkat. „Nem tudom szépen megköszönni, ahogy ti most felköszöntöttetek, mert ahhoz szebben kéne beszélnem. És meg is vagyok hatva. De azért megpróbálom: ezt a napot nem fogom soha elfelejteni. Nem azt, amikor engem méltattak, mert magamat ismerem. De valami olyat adtatok, amit csak ti tudtok, a közönség. Saját magamba vetett bizalom. Bizalmat kaptam. Jobban bízzak abban, amit csinálok. Mert hátha mást is megríkat vagy megnevettet. Ezt nem lehet megköszönni!” – mondja meghatódva.

Az ünnepség már szerdán elkezdődött, amikor Debrecenben, a Csokonai Színházban bemutatták Macskák szerdája című darabját. Ezenkívül az a megtiszteltetés is érte, hogy szülővárosa főterén a könyváruházat róla nevezték el. A könyvesboltban az írónő személyes tárgyait, kedvenc írógépét, egyik szemüvegét, illetve egykori debreceni házuk fotóját és kulcsait is kiállították. Szabó Magdát vastapssal köszöntötte a több száz főre duzzadt tömeg. Másnap Budapesten folytatódott az ünneplés. Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta az írónőnek a Sándor-palotában. A születésnap körüli felhajtás, a sok interjú már megviseli. Szabó Magda azt mondja, ha véget ér a jubileumi ünnepségsorozat, elutazik Olaszországba, és ott, az egyik tó partján csendben elmélkedik majd, hogy mi is történt vele ezen a zsúfolt héten.

Pályája mindig bővelkedett izgalmakban. 1947-ben megjelent az első verseskötete Bárány címmel. Ugyanebben az évben férjhez ment Szobotka Tibor íróhoz, akinek alakját később a Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel 1983-ban. 1949-ben egy újabb verseskötete, a Vissza az emberig látott napvilágot, amelyet a Baumgarten irodalmi díjjal jutalmazták. Ám az elismerést szinte rögtön visszavonták tőle, osztályidegennek nyilvánították, sőt az állásából is elbocsátották. Tíz évig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolában tanított.

Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. Freskó és Az őz című regénye hozta meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja lett. Eddig több mint harminc kötete jelent meg. Egyre népszerűbb: művei körülbelül félmillió példányban keltek el. A Für Elise jelenleg hatodik kiadását éli meg – ráadásul ő az egyik legtöbbet fordított magyar író.

Amikor megkérdeztük tőle, miért tartja fontosnak, hogy a mai napig dolgozzon – jelenleg a Für Elise folytatásán, a Magdolnán munkálkodik –, nevetve annyit mondott: miért ne dolgozna? Nem fáradt.


Elismerései
József Attila-díj
(1959, 1972)
Kossuth-díj (1978)
Pro Urbe Budapest-díj (1983)
Getz Corporation-díj (1992)
Debreceni Református
Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
Déry Tibor-jutalom (1996)
Szép Ernő-jutalom (1998)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
Corvin-lánc (2001)
Gundel Művészeti Díj (2003)
Prima Primissima díj (2003)
Femina-díj (2003)
Tőkés László-díj (2007)
Magyar Köztársasági
Érdemrend Nagykeresztje (2007)

Legismertebb művei
1960 Disznótor
1961 Álarcosbál
1962 Születésnap
1963 Pilátus
1965 Tündér Lala
1969 Katalin utca
1970 Abigél
1977 Régimódi történet
1987 Az ajtó
1990 A pillanat
2002 Für Elise

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!