Ajándékot kapok, és még én is fizessek érte?

Valóban, az 150 ezer forintos vagy annál drágább ajándék után a megajándékozottnak illetéket kell fizetnie az államkasszába. Az ajándékot, illetve az összeget törvény szerint 30 napon belül kell bejelenteni a APEH-nál – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában.

Mindez azonban komolytalan, hiszen a legtöbb értékhatár a mai jogrendben meglehetősen elavult. Arról nem beszélve, hogy az adott ingóságról lehetetlen bebizonyítani, hogy az illető azt ajándékba kapta. Mondhatja: kölcsönkérte mondjuk a plazmatévét, vagy megbízta ismerősét, vegye meg azt a számára.

Mobiltelefonnál feljegyzik ugyan, ki a vásárló, de ezt meg lehet oldani úgy, hogy a készüléket eleve a megajándékozandó nevére vásároljuk.

Az ingóságok után járó illeték összege sávos rendszerben, rokoni fok és érték alapján emelkedik. Erre külön táblázat van. Ha a megajándékozott gyerek, házastárs, szülő, közös háztartásban élő unoka, örökbe fogadott gyerek, akkor 18 millióig az illeték a teljes összeg 11 százaléka. Tizennyolc és 30 millió között 18-ig marad a 11százalék, onnantól a fennmaradó rész 15 százaléka fizetendő. Harmincmillió felett 21 százalékot kell leperkálni (a fenti számítás szerint).

A második csoportba tartoznak az elsőben nem szereplők, az unokák, a nagyszülő, a testvér. Nekik 18 millióig 15 százalék, 18 és 35 millió között 21 százalék, 35 millió felett 30 százalék az adóterhük. Harmincöt millió felett 30 százalékot kell fizetniük.

Minden más megajándékozottnak 18 milliós ajándékig 21 százalék, 18 és 35 között 30 százalék, 35 felett 40 százalék a terhe. Ha tehát valaki kap a partnerétől mondjuk egy árverésen megvett 40 milliós festményt, törvény szerint majdnem 10 milliót kell miatta fizetnie.