Hírek

2008.02.20. 20:02

Nyilatkozatháború a munkanélküliekről

Százezres az eltérés a KSH és a foglalkoztatási szolgálat munkanélküliségi adatai között, noha minden szám valós és helytálló. A politikusok a céljaiknak megfelelően váltakozva használják az adatsorokat.

Europress-összeállítás

Más-más foglalkoztatási adatokra hivatkozva támadta egymást kormány és ellenzéke hétfőn a parlamentben. Az idézett munkanélküliségi adatok között több tízezres, nagyságrendi különbségek vannak. Ami az adatok helyességét illeti: meglepő módon mindkét félnek igaza van. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évértékelő beszédében elhangzottakra többek között úgy reagált: míg 2002-ben 5,6 százalék volt a munkanélküliség, addig 2008-elején 7,7 százalék; ma 445 ezer munkanélküli van Magyarországon, közülük több mint 42 ezren 25 évnél fiatalabbak, vagyis pályakezdők. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor nem az ellenzéki politikus által idézett adatokat kell nézni: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ugyanis most többen dolgoznak, mint 2002-ben. A kormányfő azt mondta: a KSH adatai szerint 2002-ben 3 millió 850 ezer ember dolgozott, 2007-ben 3 millió kilencszázezer – tette hozzá.

A Fidesz szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc csúsztatott a foglalkoztatási adatokról. Czomba Sándor Fidesz-politikus szerint ugyanis a KSH adatok helytállóak, ha nemzetközi összehasonlításokat vizsgálunk, de a hazai munkaerőpiac szempontjából, azonban sokkal többet mondanak azok az adatok, amelyeket az Állami  Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) tart nyilván – márpedig az ÁFSZ szerint tavaly decemberben 445 ezer munkanélküli volt Magyarországon, míg a KSH hasonló adata mindössze 311 ezer állástalant mutat.

De hogyan lehetséges, hogy a statisztikai hivatal és Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatsorai ennyire nem egyeznek, holott mindkét statisztika szereplői ugyanazok a munkanélküliek? A magyarázat a KSH és az a foglalkoztatási szolgálateltérő módszereiben rejlik. Utóbbi adatainak keletkezése viszonylag egyszerű: az ÁFSZ munkanélküli-adatsora azt mutatja, adott időszakban hányan regisztrálták magukat a munkaügyi intézményrendszerben. A KSH számítási módszere ennél jóval bonyolultabb: a statisztikai hivatal kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartásban járnak, és megközelítőleg 65 ezer személynek tesznek fel kérdéseket. A biztosok mindazokat, akiknek az interjú előtti héten legalább egy órányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszik számításba. Munkanélkülinek a KSH biztosai szemében az számít, aki úgy nyilatkozik: bár jövedelemszerző munkájuk nem volt, rendszeresen és aktívan keresnek munkát, melyet bizonyos időn belül el is tudnának foglalni. Azokat, akik ugyan nem dolgoztak, de a munkanélküliség paramétereinek sem felelnek meg, inaktívnak minősítik.

Hogy a KSH statisztikája kevesebb munkanélkülit mutat, annak a statisztikai szórás mellett az is lehet az oka, hogy ott, ahol magas a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolják azt a kérdésekre, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát, így a statisztikában nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak minősülnek. A KSH által szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint 2007-ben 3 millió 897 ezer ember volt foglalkoztatott a 15-64 éves népesség körében, ugyanannyi, mint 2003-ban. A legtöbb, 3 millió 906 ezer a foglalkoztatott 2006-ban volt, míg 2002-ben 3 millió 850 ezren dolgoztak.

A KSH szerint az utóbbi években nem csak a foglalkoztatottak, de a munkanélküliek száma is 2006-ban volt a legtöbb: 316,5 ezren voltak munka nélkül, és ehhez képest csökkent a munkanélküliek létszáma 2007-ben 311,7 ezerre. 2002-ben 238,4 ezer volt a munkanélküliek száma, a legnagyobb növekedés 2004-2005-ben volt: előbbi évben még csak 252,4 ezer, egy évre rá azonban már 303,1 ezer volt a munkanélküliek létszáma.

Ötvenmilliós is lehet a bértámogatás

A Munkaerőpiaci Alap most megjelent pályázati kiírása szerint 360 millió forint áll rendelkezésre az információtechnológiai, pénzügyi, számviteli, üzemviteli szolgáltató, tanácsadó, telefonos ügyfélszolgálati álláshelyek fejlesztésére. A támogatást nem a tárgyi eszközök vásárlásához, hanem az alkalmazott új dolgozók keresetének egy évig történő részbeni átvállalásához illetve ennek járulékaihoz igényelhetik a pályázó cégek. Általában egy-egy pályázó legfeljebb 30 millió forintos támogatást nyerhet el, de 80 új munkahely létesítése esetén ez 50 millió forint is lehet. Az alkalmazott új munkavállalók keresetét és ennek járulékait egy évig 65-75 százalékos mértékben vállalja át az alap. A pályázónak legalább 5 új dolgozó foglalkoztatását kell vállalni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!