Hírek

2008.03.11. 06:03

Önmagát írta a musical

Dalszövegírója és rendezője a Kőszívű ember fiai című regényből készült zenés darabnak Pécsi Ildikó, ám ennek ellenére magának csak nyolc sort adott. Mint mondta, azért, mert már nem tud úgy mozogni, mint régen.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignright" width="180"] Pécsi Ildikó tanít, ír, rendez, és otthon is rengeteg tennivaló várja
[/caption]– Hogyan jött az ötlet: musicalt írni a Kőszívű ember fiai című regényből?
– Jókainak ez a műve gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt, s tudja milyen az ember, ha nagyon belefeledkezik egy könyvbe: az egyes jeleneteket a magam belső filmjén is láttam. Ennek ellenére amikor felhívtak az Erzsébetligeti Színháztól, hogy március 16-ára készítsünk egy produkciót, még egy oratóriumszerű darabot képzeltem el. Ám ahogy nekiálltam írni, azt vettem észre, hogy az egyik jelenet hozza magával a másikat. Úgy is mondhatnám, hogy ez a musical önmagát írta meg. A Baradlay család történetében olyan örökérvényű értékeket mutathatunk be, mint a tisztelet, a becsület és az egymásért való kiállás.

– Ön nem csak a dalszövegeket jegyzi, hanem rendezője is a darabnak. Pedig egyszer azt nyilatkozta, hogy ez egy hálátlan feladat...
– Ó, igen, még régebben kicsúszott a számon, hogy miközben a rendező talál helyet a darabnak, kezeli az összes problémát, a publikum mégis a színészeket ünnepli. De ez csak részben igaz, a rendezésnek is megvan a maga szépsége. Óriási felelősség, s egyben roppant hálás feladat is a színészeket olyan helyzetbe hozni, hogy jól érezzék magukat a színpadon. Ráadásul most parádés szereplőgárda jött össze: Bencze Ilona, Gregor Bernadett, Makrai Pál, Maros Gábor, Bardóczy Attila, hogy csak néhány nevet említsek. Nagy megtiszteltetés velük dolgozni, az pedig még örvendetesebb, hogy ezekben a színházak számára ínséges időkben milyen nagy érdeklődés övezi ezt a darabot. Az első két előadásra ugyanis már minden jegy elkelt.

Pécsi Ildikó

Született: 1940. május 21-én

Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1958-62)

Pályája: pécsi Nemzeti Színház (1962-66), Vígszínház (1966-70), Mikroszkóp Színpad (1970-73), kecskeméti Katona József Színház (1973-76), Radnóti Színpad (1976-85), Népszínház (1985-90), József Attila Színház (1990-94).

Elismerései: Jászai Mari-díj(1976), SZOT-díj (1979), Érdemes Művész (1980), Kiváló Művész (1987), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (2007).

– Nem jutott eszébe, hogy magának is kiosszon egy szerepet?
– Dehogynem. Ám a következő gondolatom már az volt, hogy azért én már nem tudok úgy járni, ülni, mozogni, ahogy azt a darab megkívánná. Ezért csak az elején énekelek nyolc sort, azután leülök és nézőként izgulom majd végig az előadást.

– Ön régebben rengeteg játékfilmben szerepelt. Ez most nem hiányzik?
– Higgye el, hogy nem. Annyi a feladatom, hogy ki sem látszom belőle. Tanítok, írok, rendezek, otthon is rengeteg tennivaló vár, egyszóval nem unatkozom.

Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1958-62)

Pályája: pécsi Nemzeti Színház (1962-66), Vígszínház (1966-70), Mikroszkóp Színpad (1970-73), kecskeméti Katona József Színház (1973-76), Radnóti Színpad (1976-85), Népszínház (1985-90), József Attila Színház (1990-94).

Elismerései: Jászai Mari-díj(1976), SZOT-díj (1979), Érdemes Művész (1980), Kiváló Művész (1987), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (2007). Pécsi Ildikó tanít, ír, rendez, és otthon is rengeteg tennivaló várja -->

Ezek is érdekelhetik