Hírek

2008.03.12. 19:10

Vélemények a népszavazás intézményének újragondolásáról

A népszavazás intézményének újragondolása indokolt lehet, mert mind a referendumot érintő törvények, mind a közjogi intézményrendszer reformja változtatásra szorul. Erről Halmai Gábor alkotmányjogász és Kiszelly Zoltán politológus beszélt az MTI-nek szerdán annak kapcsán, hogy a Political Capital és a Századvég Alapítvány a népszavazás intézményének újragondolását és újraszabályozását kezdeményezi.

BAMA

A két politikai elemző intézet szerint a népszavazás olyan legitim alkotmányos-demokratikus eszköz, amelynek alkalmazása számos problémára világított rá az elmúlt években. Ezzel kapcsolatban Kiszelly Zoltán úgy nyilatkozott: mindenképpen indokolt a népszavazás intézményének újragondolása, mint ahogy az egész közjogi intézményrendszer reformja is. A politológus szerint a pártoknak el kell dönteniük, hogy képviseleti, vagy konszenzusos demokráciát akarnak, vagyis hogy a választók négyévente mondjanak véleményt a pártokról, vagy a kormány intézkedéseiről népszavazáson is voksolhatnak. A kettő együtt nem megy - tette hozzá Kiszelly Zoltán.

"A mindenkori kormányt ugyanis a mindenkori ellenzék megbéníthatja azzal, hogy egy-egy népszerűtlen intézkedést kilő népszavazásra, és ezzel béna kacsává teszi a kormányt" - hangsúlyozta a politológus. Arra a felvetésre, hogy ennek figyelembevételével van-e esély Magyarországon a népszavazás intézményének újragondolására, Kiszelly Zoltán úgy válaszolt: mivel egy párt bármikor kerülhet ellenzékbe vagy kormányra, racionális érdek is, hogy rendezzék e kérdést. Az a politikai turbulencia, amit a mostani népszavazási kérdések okoztak, alapvetően nem a törvényi szabályozás miatt alakult ki - mondta Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár.

A szakember szerint a referendum funkciója nem az, hogy ha az ellenzék valamit nem tud elérni a parlamentben, akkor azt népszavazás útján érvényesítse. Halmai Gábor hozzátette: a referendumnak sokkal inkább a civil társadalom eszközének kell lennie. Az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese ezzel összefüggésben ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint a kizárólag civil alapú kezdeményezések nem érvényesülnek, mert nehezen gyűjthető össze 200 ezer aláírás a népszavazás kiírásához. "Attól tartok, hogy hiába próbálna valaki pusztán civil kezdeményezéssel elindítani népszavazást, nem nagyon jutna el a kiírásig, hiszen ha egy párt nem áll mellé, 200 ezer aláírást nagyon kevés civil szervezet tud összegyűjteni" - mondta Halmai Gábor.

Arra a kérdésre, hogy indokolt-e a népszavazás intézményének újragondolása, az alkotmányjogász úgy válaszolt, a népszavazási szabályozás, a népszavazási és a választási eljárásról szóló törvény "több sebből vérzik". Véleménye szerint rendezni kellene például a népszavazásra bocsátandó kérdések hitelesítésének "végtelenített jellegét", a hitelesítési döntést kétfokú eljárásban elegendő lenne szabályozni, indokolatlan újabb lehetőséget adni a döntés megtámadására. Egy másik felvetésre, hogy milyen kontextusban érdemes újragondolni a népszavazás szabályozását, Halmai Gábor úgy válaszolt: a kérdés rendezése nem igényli az alkotmány módosítását, az ugyanis most is egyértelműen tiltja költségvetési kérdések népszavazásra bocsátását. Ennek kellene érvényt szerezni - hangsúlyozta az alkotmányjogász.
MTI

Ezek is érdekelhetik