Hírek

2008.10.25. 14:24

Bajnai: A jövő év rámehet a válságra

A gazdasági és Európa-ügyi miniszter szerint a kormánynak legelőször a kisvállalkozókon kell segíteni, mert ők szoktak az ilyen válsághelyzetek első áldozatai lenni. Számukra mostantól egy 800 milliárdos csomag áll rendelkezésre – mondta a miniszter.

BAMA

– Az elmúlt két hétben kiderült, hogy sem a közép-kelet európai térség, sem Magyarország nem kerüli el a globális pénzügy válságot, sőt, most már Magyarországot második Izlandként emlegetik. Ön meg tud minket nyugtatni, hogy nem összeomlás következik?

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A gazdasági és Európa-ügyi miniszter szerint a kormánynak legelőször a kisvállalkozókon kell segíteni
[/caption]

– Nézzék, Magyarországban és Izlandban az a közös, hogy ennek a két országnak van a legnagyobb termálvíz-készlete Európában. Minden más szempontból érdemi különbség van. Magyarország az elmúlt két évben nem kevés áldozattal radikális kiadáscsökkentésen ment keresztül. Az államháztartási hiányt a 10 százalék környékéről 4 százalékra, sőt, a legújabb terveink szerint 3,4 százalékra, jövőre pedig 2,9 százalékra csökkentjük. Magyarország stabilizálódott. A mostani helyzet mögött piaci pánik van, amit ráadásul generálnak a válságok vámszedői, a hiénák. Ők intéznek sokszor pénzügyi támadásokat Magyarország ellen, és ezen nyerészkedni akarnak. Intenzíven kell védekezni, és a helyes dolgokat kell tenni. Magyarország ezt teszi, és mivel a gazdaság stabil, a lépések meg fogják hozni gyümölcsüket.

– És az állam, a kormány nem követett el hibát? A piaci elemzők abban egyetértenek, hogy például a devizahitelek száma amiatt ilyen magas, mert az állam túlköltekezett, a külföldi befektetőket csak magas kamatok mellett lehetett itt tartani, így a magyarok inkább az alacsonyabb kamatú devizahiteleket vették fel.

– Ha normálisan működik a pénzügyi világ, akkor ez fel sem tűnik. Most, amikor abnormális körülmények vannak, a világ legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményei, az IMF, az Európai Központi Bank és maga az Európai Bizottság is kijelentette, hogy Magyarország mögött áll, és ez egy 5 milliárd eurós, devizaátváltásra szolgáló hitelben is kifejeződött. Ezek a nagy erők elegendőek lehetnek.

– De Magyarországnak nem kellene egy-két lépést tennie? A Nemzeti Csúcson kevés eredmény született.

– Szerintem tettünk fontos lépéseket. Magyarország még a válság első napján azt mondta, hogy újra kell írni a költségvetést, és még az idén erőteljesebben, plusz 0,4 százalékkal csökkentjük a hiányt. Ezzel csökken a valószínűsége annak, hogy néhány remegő kezű londoni bróker döntsön a mi finanszírozhatóságunkról, hiszen nem kérünk annyi kölcsönt, mint eddig. A Nemzeti Csúcs nem arról szólt, hogy a kormány megtehesse azt, amit egyébként dolga megtenni. A kormány a jegybankkal együtt meglehetősen gyorsan lépett, hogy stabilizálja a gazdaságot. De azt látszik, hogy Magyarországon jó néhány olyan ügy van, ami tizennyolc éve, nyolc éve, hat éve megoldatlan, mert hiányzik hozzá a politikai megegyezés. Én ott látom a problémát, hogy a politikai erőknek az elmúlt időszakban mindig fontosabb volt az, hogy a saját szavazóbázisukat megerősítsék és továbbépítsék, még az ország hosszú távú érdekeivel szemben is. Ez ugyanis  mindig könnyebb, mint a fájdalmas lépések mellé szervezni támogatást.

– Dávid Ibolya azt mondta, hogy a gyávaságnak kétharmados többsége van a parlamentben.

– Igen. Ennek kell véget vetni, és például a nyugdíjrendszer átalakításával egyensúlyt kell teremteni. De említhetném a hihetetlenül pazarlóan kiterjedt önkormányzati rendszert is. Nem egyenként pazarolnak az önkormányzatok, hanem ekkora országban nem lehet gazdaságosan működtetni 3200 önkormányzatot. Általában a közszféra kiadásait csökkenteni kell. Ezekben az ügyekben kétharmados parlamenti többség kell, vagy szélesebb politikai megállapodás. Azok az országok voltak sikeresek, amelyek hasonló válsághelyzetben ezt megtették. Ilyen szempontból a Nemzeti Csúcs biztató, mert a megszólalók nagy többsége kereste az irányt, és kisebbségben volt, aki inkább csak politikai pozíciót kívánta erősíteni.

– Nyilván Orbán Viktorra céloz, de a közvélemény-kutatások szerint ő aligha kisebbség, inkább a legvalószínűbb következő kormányfő.

– Ez a válság jó arra, hogy minden józan ember figyelmét felhívja arra, hogy az eddigi populista szólamok ismétlése tönkre fogja tenni az országot. Azt mondják például, hogy radikális adócsökkentés kell. Én magam általában az adócsökkentés híve vagyok. De aki ebben a helyzetben radikális adócsökkentésről beszél, az akkor tisztességes, ha azt is hozzáfűzi, hogy annak az ára radikális kiadáscsökkentés. Ami valójában gigantikus megszorítás. Tisztességtelen egy ilyen válságot politikai haszonszerzésre használni.

– De meddig fog tartani az úgynevezett stabilizációs időszak, azaz a nehéz idő?

– Benne ülünk egy hajóban, ami sok más hajóval együtt egy viharba került, és az iránytű összevissza forog. Első dolgunk, hogy a pénzügyi bizalmat Magyarország iránt helyreállítsuk, mert alapjaink erősek és nem indokolják ezt a bizalmatlanságot. Ha ez megvan, akkor még mindig kérdés, hogy meddig tart a recesszió. Az a dolgunk, hogy segítsük a kisvállalkozásoknak, a családoknak átvészelni  ezt az időszakot, a munkahelyeket megőrizni, amennyit csak lehet. Nagyon tudatosan kell átalakítanunk ezt az országot, hogy amikor a recesszió véget ér, akkor Magyarország az elsők között gyorsulhasson fel.

– De hol volt ez a tudatosság eddig? Nyolc éve rossz irányú gazdaságpolitikai folyik.

– A kormány 2006 után elkezdett lényeges átalakításokat csinálni.  A közszféra 120 ezer fővel csökkent. De igaz, hogy a népszerűséghajhász politikai klíma miatt bizonyos reformok megálltak. Más reformok mögül – biztosan a kormány hibájából is – kifogyott a levegő.

Győrben, Szentgotthárdon és másutt máris elbocsátásokhoz vezetett, hogy például az autóipari megrendelések azonnal visszaestek. Azt mondta, a kormány meg akarja védeni a munkahelyeket. Hogyan?

– Arra kell felkészülni, hogy jövőre lesznek gyárbezárások, lesznek elbocsátások, vissza fog esni a termelés. Ez legnyilvánvalóbban a járműipart és az elektronikai összeszerelő-ipart érinti Magyarországon. Ezekben a napokban készül el egy olyan csomag, amely segíthet ezt átvészelni. Legelőször a kisvállalkozókon kell segíteni, mert ők szoktak az ilyen helyzetek első áldozatai lenni. Ezért számukra bejelentettünk egy 800 milliárdos csomagot, amit nagyobb részt uniós, kisebb részt banki forrásokból indítunk el. A legkisebb családi vállalkozások is felvehetnek tíz millió forintos hitelt tíz vére, a jegybanki alapkamat alatt is, ráadásul a garancia 80 százalékát az állam átvállalja. Ez az Új Magyarország Mikrohitel a K & H banki hálózatában már fel is vehető. Már eddig is az összes fejlesztési pénznek közel 20 százaléka ment vállalkozásfejlesztésre. Most az a cél, hogy akár más programok rovására is, ezt az összeget növeljük. Most, a nehezebb időszakban szükség van az erősebb állami segítségre.

– De honnan venne el? Négyes metró? Államreform? Vagy valamelyik másik kiemelt projekt?

– Most dolgozom ezen, nem szeretnék előreszaladni,. A napokban járt Budapesten az Danuta Hübner EU biztos, akinek  szóban felvetettem, hogy szeretném a válsághelyzethez igazítani az uniós programokat. És arra kértem, hogyha ezt a tervet ők gyorsan hagyják jóvá. Hiszen az uniós pénzek lehetőséget adnak arra, hogy miközben a költségvetésben nagyon spórolnunk kell, a brüsszeli 8000 milliárd Ft egy részéből  a gazdaságot élénkítsük. Például az már eddig meghozott döntések alapján 1800 milliárd forintnyi építési beruházás fog elindulni a következő másfél évben. Ez azt jelenti, hogy az építőipar megint beindulhat.

– Ilyen körülmények között is megvalósul a kecskeméti Mercedes-összeszerelőüzem?

– A cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy eszük ágában sincs ezt a beruházást elhalasztani. Hosszú távon gondolkodtak, a gyár is csak 2011-12-ben készül el, addigra pedig azzal számolnak, hogy a válságból kilábalunk.

– És más befektetők? Nem riasztják őket el a rossz hírek?

– A kollégáim a múlt héten kérésemre a legnagyobb befektetők közül vagy harmincat körbekérdeztek erről. A legtöbben arról számoltak be, hogy összeurópai vagy világméretekben számítanak lassulásra, de beruházási döntéseiket nem halasztják el, sőt volt, aki felgyorsítja, mert Magyarországon kedvezőek a feltételek. Lehet, hogy bizonyos beruházások a költségcsökkentés miatt épp Magyarországra jönnek.

– Különösen, ha megvalósul Demján Sándor javaslata, hogy semmilyen béremelés ne legyen.

– A bér fontos tényező, és most mindenkinek, a munkaadóknak és a munkavállalóknak is belátóknak kell lenni. Most azért küzdünk, hogy minden munkahelyet megtartsunk, és nem azért, hogy egy-egy munkahelyen magasabb legyen a jövedelem. De Magyarország már nem az olcsó bérkategóriába tartozik. A Mercedes sem ide jött volna, ha a bérek alapján dönt. De itt kapta a legjobb kiszolgálást.

Bajnai Gordon, gazdasági miniszter

1968. MÁRCIUS 5-ÉN született Szegeden

KÖZGAZDÁSZDIPLOMÁJÁT a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte 1991-ben

1991-TŐL több magáncégnél dolgozott, 1993-ban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál Londonban volt gyakorlaton

1995–2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezetője, majd vezérigazgató-helyettese

2000–2005 között a Wallis Rt. vezérigazgatója

2003-BAN az év fiatal menedzserének választották

2006 JANUÁRJÁTÓL júniusig a Budapest Airport Zrt. elnöke

2006 JÚLIUSÁTÓL a második Gyurcsány-kormány fejlesztési kormánybiztosa.

2007-től önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

Május végétől a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezeti

NŐS, KÉT GYERMEK édesapja

KÖZGAZDÁSZDIPLOMÁJÁT a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte 1991-ben

1991-TŐL több magáncégnél dolgozott, 1993-ban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál Londonban volt gyakorlaton

1995–2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezetője, majd vezérigazgató-helyettese

2000–2005 között a Wallis Rt. vezérigazgatója

2003-BAN az év fiatal menedzserének választották

2006 JANUÁRJÁTÓL júniusig a Budapest Airport Zrt. elnöke

2006 JÚLIUSÁTÓL a második Gyurcsány-kormány fejlesztési kormánybiztosa.

2007-től önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

Május végétől a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezeti

NŐS, KÉT GYERMEK édesapja A gazdasági és Európa-ügyi miniszter szerint a kormánynak legelőször a kisvállalkozókon kell segíteni A gazdasági és Európa-ügyi miniszter szerint a kormánynak legelőször a kisvállalkozókon kell segíteni -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!