Devizahitelezés: itt a vége?

Határozatlan időre leállította a devizahitelezést az MKB Bank.
A pénzintézet hétfői bejelentése szerint a pénzügyi válság miatt az elmúlt időszakban túl nagyra nőtt a forintárfolyam ingadozása, és a jövőbeli trendek is kiszámíthatatlanok, ami jelentős kockázatot hordoz az ügyfelek számára. A bank honlapján már nem is lehet elérni az érintett konstrukciók kondícióit. A döntés természetesen nem érinti a már befogadott devizahitel-kérelmeket.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Az elmúlt napok rendkívüli forintárfolyam-mozgásai pánikot keltettek.
[/caption]

Piaci hírek szerint további bankok követhetik az MKB-t. Hogy kik, egyelőre csak találgatás tárgya; az mindenesetre tudható, hogy az összes hazai pénzintézetnél fokozott figyelemmel követik a piaci eseményeket, illetve a devizahitelesek törlesztéseit. A problémás hitelek számának jelentős emelkedése újabb bankokat késztethet arra, hogy leálljanak a devizás kölcsönökkel – vélik az elemzők.

Más bankok ugyan nem tervezik a devizahitelezés teljes beszüntetését, ugyanakkor szigorítják a kondíciókat. Az OTP Bank például a korábbi egy százalékról négy százalékra emelte a devizavételi és a devizaeladási árfolyam közötti különbözetet, az úgynevezett marzsot, ami jelentős érvágást jelent azok számára, akik svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodtak el vagy terveznek eladósodni. Havi ötvenezer forintos törlesztőnél például a különbség 1500 forint. Hasonlóképpen lépett a Budapest Bank, amely 0,5 százalékponttal növelte a marzsot. (Binder István, a pénzügyi felügyelet szóvivője szerint erre nézve nincs egységes szabályozás, arra azonban minden banknak ügyelnie kell, hogy a devizamarzs változásáról és annak törlesztőnövelő hatásáról tájékoztatni kell az ügyfelet.)

Más módon is szigorítani fogják a kondíciókat a bankok. Várható például, hogy növelik a hitelhez szükséges fedezetet, ugyanarra az ingatlanra tehát kisebb kölcsönösszeget lehet majd kapni. Biztos az is, hogy a jövőben jobban fognak a bankok leendő ügyfeleik hitelképességére ügyelni, ami szigorúbb hitelbírálatot fog eredményezni.

Nem azonnal ugyan, de számottevően emelni fogja a devizahitelesek terheit a kamatok növekedése is. Sem a várható időpontról, sem a mértékről nem tudtak számot adni a lapunk által megkérdezett pénzintézetek, azt azonban mindegyik kifejtette, hogy a külpiaci trendeket nem fogják tudni a határainkon megállítani. A pénzügyi válság egyik következménye, hogy a hitelkamatok az egész világon emelkednek, és a következő néhány esztendőben nem várható, hogy ez a tendencia megfordulna.

Az elemzők szerint mindennek ellenére nem várható, hogy a hitelt felvenni kívánók tömegesen áttérjenek a forintkölcsönre. A jelenlegi kamatviszonyok mellett legalábbis nincs az az árfolyam- és kamatkockázat, amely mellett megérné forintban eladósodni – figyelmeztetnek az elemzők.