Hírek

2008.11.18. 16:55

Feltárult a földalatti csodavilág

Kedd délután első ízben mutatták be a nyilvánosságnak a Molnár János-barlang közelmúltban felfedezett hévizes termét Budapesten. A József-hegy lábánál található barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, s a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

Wlcsek Anna

Nincs a világnak másik olyan fővárosa, amelynek szívében egy meleg vizű, földalatti tó terül el. A kilenc méter mély tó 27 Celsius fokos, és a József-hegy lábánál lévő Molnár János-barlangban található. A világviszonylatban is egyedülálló üregrendszer legnagyobb termálvizes, kupola alakú terme csaknem 25 méter magas.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A kilenc méter mély tó vize 27 fokos, és a József-hegy lábánál lévő Molnár János-barlangban található. FOTÓ: SCHMIDT JÁNOS
[/caption]Ezt a termet nemrégiben barlangkutatók egy csoportja egy mesterséges vágattal tette elérhetővé. Miután az üregben felhalmozódott, mérgező szén-dioxidot eltávolították, a kutatók (és egyetlen alkalomra a nagyközönség számára is) elérhetővé és tanulmányozhatóvá vált a lenyűgöző látványú, érintetlen barlangterem. Ami igazi szenzációnak számít: a különleges oldásformákkal díszített kupolacsarnok oldalát barna agyagkiválások és helyenként csillogó, fehér gipszkristályok borítják. A termet Kessler Hubertről, a Szemlő-hegyi és Ferenc-hegyi barlang felfedezőjéről nevezték el.

A Molnár János-barlang 1982 óta fokozottan védett természeti kincsünk. Hévizes kialakulása és aktív jellege miatt már akkor megkapta ezt a védettséget, amikor még csak mintegy 450 méternyi szakasza volt ismert a mostani 5,5 kilométerből. A barlang kutatása 2002 végén vett váratlan fordulatot, amikor a feltáró munkálatok során a kutatóbúvárok egy addig ismeretlen nyílásra bukkantak, ami a kiterjedt járathálózat bejáratának bizonyult. A rendszer feltérképezése során az is bebizonyosodott, hogy legnagyobb termét csupán 8-10 méter távolság választja el az 1977-ben vízkutatási céllal létesített József-hegyi tárótól.

A további kutatások elősegítésére 2008-ban a barlangkutatók geofizikai méréssel kimutatták a táró és a terem legközelebbi pontjait, és azt egy vízszintes fúrással összekötötték. Az ennek alapján kialakított átjáró november 3-án lyukadt be a terembe. Ennek köszönhetően a jövőbeni merülések legalább másfél órával rövidítik le a víz alatti végpontok elérésének és visszaútjának időigényét. Lehetővé vált a teremből nyíló légteres járatok feltáró kutatása, és a barlang ezen szakaszai immár hozzáférhetőek a búvár-képesítéssel nem rendelkező kutatók számára is.

Biztos van még mit felfedezni

A Molnár János-barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó mögött a tavat tápláló források vízvezető járata. A rendszer a mélyből feltörő meleg, valamint a Budai hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja vizét. A barlang elnevezése első kutatójának, Molnár János patikusnak az emlékét őrzi, aki az 1860-as években vegyelemezte a források vizét. A folyamatos felderítések és felmérések eredményeként a rendszer jelenleg ismert hossza 5,5 kilométer, mélysége pedig -80 méter a vízszint alatt. A barlang kiterjedése azonban ennél biztosan nagyobb, hiszen számos olyan végpont van, ahol a továbbjutásnak – a bejárattól való távolság és a növekvő vízmélység miatt – csak az emberi teljesítőképesség és a búvártechnikai lehetőségek szabnak határt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!