Hírek

2008.11.23. 09:07

Pénzek, amik fabatkát sem érnek

Zimbabwében olyan gyorsan értéktelenedik el az ottani pénz, hogy lehetetlen követni az árfolyamát. A világ öt leggyengébb valutájából három afrikai.

Németh Márk

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Legfeljebb gyerekjátéknak jó a zimbabwei dollár. FOTÓ: AFP
[/caption]Bár a mostani pénzügyi válság igencsak megtépázta Magyarországot, és hatására a forint is jelentősen gyengült az euróhoz és a dollárhoz képest, attól nem kell tartanunk, hogy hazánk a cikkünkben bemutatott öt ország sorsára jutna. Ezeknek a fizetőeszköze ugyanis szinte már egy fabatkát sem ér. Olyannyira elértéktelenedtek, hogy egy dollár beváltásakor annyi helyi pénzt kap az ember, hogy gazdagnak érezheti magát. Persze, csak akkor, ha a bankjegyeken szereplő nullák számát veszi figyelembe, és nem azt, hogy mennyi mindent lehet az összegből vásárolni. Íme tehát a világ öt legértéktelenebb valutájának listája, amit az amerikai Fox News állított össze:

5. Sao Tomé és Principe (1 dollár = 14 350 dobra)
A két aprócska vulkanikus sziget alkotta ország Afrika nyugati partjainál fekszik. A miniállam gazdasága – földrajzi adottságaiból következően – elsődlegesen a turizmustól, a kókusz-, kakaó- és kávétermeléstől, valamint a halászattól függ, ezen kívül gyakorlatilag minden másból importra szorul. Rossz lehetett a termés az elmúlt években, mert a szigetország hosszú ideje alapvető gazdasági problémákkal küzd. Hiába engedte el a Világbank tavaly az ország nemzetközi adósságának tetemes részét, mintegy 327 millió dollárt, ez sem sokat segített rajta.

4. Vietnam (1 dollár = 16 975 dong)
Az ázsiai kommunista országban évek óta kétszámjegyű az infláció. Jelenleg a legnagyobb címletű bankjegy az ötszázezer dongos, amit nehezen lehetne papírpénznek nevezni, ugyanis polimer-alapú, azaz téphetetlen műanyagból készül, mint az összes, tízezer dongosnál nagyobb címlet. Bár Vietnamnak jók a gazdasági kilátásai – a térség egyik leggyorsabban fejlődő állama –, lakói jobban szeretik az amerikai zöldhasút a saját pénzüknél, gyakran kérik a külföldiektől, hogy inkább dollárban fizessenek.

3. Türkmenisztán (1 dollár = 24 000 manat)
Az egész világon nincsen annyi manat bankjegy, hogy operajegyet vehessen belőle az ember Türkemisztánban, ugyanis ezt a szórakozási formát hivatalosan betiltotta az ország egykori vezetője, „minden türkmén atyja”, a 2006 decemberében elhunyt Szaparmurat Nyijazov. Több más, a türkmén társadalom számára „veszélyes” dolog – mint a balett is – hasonló sorsa jutott. Az egykori szovjet tagköztársaságnak csak 1993 óta van saját valutája, és Nyijazov, az „örökös elnök” az összes bankjegyre saját képét tetette. Ettől függetlenül nem ér sokat egy manat.

2. Szomália (1 dollár = 35 000 schilling)
Manapság elég gyakran hallani az afrikai országról, ugyanis a partjainál mindennapossá váltak a szomáliai kalózok által elkövetett támadások. Az elrabolt hajókért és a túszul ejtett utasaikért fizetett hatalmas váltságdíjak sem képesek azonban helyreállítani a törzsi harcok által sújtott ország szétesett gazdaságát. A schilling 1962 óta az ország hivatalos fizetőeszköze, értéke folyamatosan csökken 1991 óta, amikor a kormányzat összeomlott. Január elsején új bankjegyeket adnak ki, bár nem valószínű, hogy ez megoldaná az ország problémáit.

1. Zimbabwe (1 dollár = 642 371 437 695 221 000 dollár)
Nehéz pontosan megmondani, hogy mennyit érhet egy zimbabwei dollár, ugyanis a dél-afrikai országban percenként nagyjából 400 százalékos az infláció. Egy tekercs vécépapírhoz százmilliómillió zimbabwei dollár kell, egy tojásért szombaton 45 millió dollárt kértek, de azt senki sem tudja megmondani, ma mennyit kell értük fizetni. Fűteni pedig olcsóbban lehet néhány köteg kisebb címletű bankjeggyel, mint újságpapírral. Az árak emelkedése miatt a népesség nagy része számára az alapvető élelmiszerek is megfizethetetlenek. A munkanélküliségi ráta nyolcvan százalékos, és óriási hiány van üzemanyagból és élelmiszerből. Az évek óta tartó válságot Robert Mugabe elnök elhibázott gazdaságpolitikájának tudják be.

Európában is volt, hogy tüzelőnek használták a pénzt

A huszadik század során Európában is több országot jellemeztek a mostani zimbabwei helyzethez hasonló állapotok. Az első világháború után Németországot sújtotta hiperinflációs hullám, ott a pénzromlás havi értéke elérte a 3,25 millió százalékot. Az elértéktelenedett bakjegyeket tűzelőnek vagy tapétának használták ekkoriban, a gyerekek pedig építőkockáztak a pénzkötegekkel.

Az abszolút inflációs csúcsot azonban Magyarország állította be a második világháború után – a forint 1946. augusztus elsejei bevezetése előtti utolsó hónapokban. Ekkor az előző hónaphoz viszonyított infláció megközelítette a 41,9 billiárd százalékot. Amikor leváltották, 4 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot. Az árak Németországban 49, Magyarországon 15 óránként duplázódtak. Jugoszláviában az 1993. október 1. és 1994. január 24. közötti időszakban 5 billiárd százalék volt az infláció. Ebben az időszakban a leghúzósabb hónapokban 16 óránként duplázódtak az árak.

Az abszolút inflációs csúcsot azonban Magyarország állította be a második világháború után – a forint 1946. augusztus elsejei bevezetése előtti utolsó hónapokban. Ekkor az előző hónaphoz viszonyított infláció megközelítette a 41,9 billiárd százalékot. Amikor leváltották, 4 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot. Az árak Németországban 49, Magyarországon 15 óránként duplázódtak. Jugoszláviában az 1993. október 1. és 1994. január 24. közötti időszakban 5 billiárd százalék volt az infláció. Ebben az időszakban a leghúzósabb hónapokban 16 óránként duplázódtak az árak. zimbabwei dollár Legfeljebb gyerekjátéknak jó a zimbabwei dollár. FOTÓ: AFP -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!