Hírek

2009.03.26. 14:08

Tavaly átlag 108 ezer forintot költöttünk ruhára

A magyar háztartások ugyanakkora hányada vásárolt 2008-ban ruházati terméket, mint 2007-ben. Továbbra is „kétpólusú” hazánkban a ruházati piac, hiszen magas az igény mind az olcsóbb márkázatlan, mind a drágább, márkás termékek iránt – derül ki a GfK Hungária adataiból.

VGO

Tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruhaneműre és lábbelire, nagyobb részét felsőruházati termékekre. 2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, a vásárlók azonban az olcsóbb csatornákat sem hagyták el: tovább növekedett a használt ruha üzletek és a szupermarketek, élelmiszer diszkontok piacrésze – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet FashionScope című tanulmánya. A GfK Hungária Piackutató Intézet folyamatosan monitorozza a teljes hazai ruházati és cipőpiac helyzetét, amely segítségével feltérképezhetőek az egyes kereskedelmi csatornák értékesítésével kapcsolatos trendek.

2008-ban a növekedés volt jellemző: a valamivel 4 százalék feletti forgalombővülés nagyobb része a megvásárolt mennyiség növekedéséből adódott, míg az átlagár csak minimálisan emelkedett.  Tavaly a ruházati piac mérete mennyiségben kifejezve 239 millió darab eladott terméket tett ki, míg értékbeli forgalma 360,8 milliárd forint volt. A háztartások ugyanakkora hányada vásárolt ruházati terméket, mint egy évvel korábban. Tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruhaneműre és lábbelire, nagyobb részét felsőruházati termékekre.

2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, köszönhetően a minőségi konfekcióruházatot elérhető áron kínáló nemzetközi „ruhaházaknak”, az aktuális, változatos célcsoporthoz igazodó választékot kínáló ún. Young Fashion formátumba tartozó multinacionális láncoknak, illetve a magyar piacon viszonylag új formátumnak számító, alapárucikkeket és olcsó standard termékeket kínáló textildiszkontoknak.  A vásárlók az olcsóbb csatornákat sem hagyták el: a textildiszkont csatorna mellett tovább növekedett a használt ruha üzletek és a szupermarketek, élelmiszer diszkontok piacrésze.  A kisebb ruházati és textil szaküzletek viszont az év vesztesei közé tartoznak, számuk folyamatosan csökken 2007 óta.

Magyarországon tehát „kétpólusú” a ruházati piac, egyrészt magas az igény mind az olcsóbb márkázatlan (vagy használt márkás), mind a drágább, márkás termékek iránt. A vevők egyre inkább előnyben részesítik a ruházati termékek beszerzésénél is a modern kereskedelmi csatornákat, amelyeknek alacsonyabb árszintjével, szélesebb áruválasztékával (közte egyre növekvő arányban saját márkás termékekkel) és akciós kínálatával nem tudják felvenni a versenyt a függetlenek. Ezek a kis alapterületű, független üzletek mind az infrastruktúrájukat, mind pedig a beszerzési lehetőségeiket tekintve komoly versenyhátrányba kerültek.
 
A multinacionális láncok intenzív expanziója, új boltnyitásai és marketingre, kommunikációra fordított kiadásai már kézzelfoghatóak, és piacrészük növekedésében realizálódtak – a független üzletek rovására. Egyedül vidéken, a kisebb falvakban tudják továbbra is tartani pozíciójukat ezek az üzletek, egészen addig, amíg valamelyik multinacionális lánc meg nem jelenik a környéken.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!