Hírek

2009.05.05. 09:29

A kisboltban bízik a magyar

A lakosság túlnyomó része gyanakodva szemlél minden élelmiszert, ami nem kisboltból származik, és különösen tartunk a kinai piacon vásárolt áruktól.

VGO

A lakosság nagyobbik része (66%) vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Állami Nyomda Nyrt. megbízásából készített felmérésből.

A különböző terméktípusok veszélyeztetettségével kapcsolatban a kutatás megállapítja, hogy a hazai fogyasztók elsősorban a hűtést igénylő árufajtákat esetében tartanak leginkább a hamisítástól, a valótlan információktól. A lakosság 78%-a a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását.

A fogyasztók hasonlóan magas aránya a tejtermékeket és tejkészítményeket illetően (65%) is jellemzőnek tartja a hamisítást, míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány (61%). Az olyan termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az édességek, snackek a válaszadók 20-25 közötti százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából.

A különböző üzlettípusok élelmiszerbiztonságával kapcsolatban megállapítható, hogy a fogyasztók leginkább kisboltokban bíznak. A hazai lakosság 86%-a mindig, vagy általában megbízhatónak tartja az itt megvásárolt termékeket. Jóval kedvezőtlenebb a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontok megítélése. Az első esetében 32%, a második esetében 30% tartja többnyire megbízhatatlannak a vásárolt élelmiszert.

Ez, mivel a diszkontok árszínvonala elmarad a „marketek” árszínvonalától egyben azt is mutatja, hogy a magasabb ár nem jelent feltétlenül magasabb biztonságot a fogyasztók megítélése szerint. A legveszélyeztetettebbnek a megkérdezettek „kínai” vagy „lengyel” típusú piacokat ítélik, amelyeket 89%-uk tart megbízhatatlannak. Mindazonáltal a hagyományos piacokról vélekedtek úgy a legnagyobb arányban (24%), hogy teljesen megbíznak az itt vásárolt élelmiszerekben.

Az élelmiszereken feltüntetett információk felelősségi viszonyaival kapcsolatban igencsak megosztottak a fogyasztók.

A csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság ¼-e szkeptikus. 17% azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7% egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70%-a kisebb kétségekkel rendelkezik a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze 6%-uk bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.

A címkéken feltüntetett információk elfogadói között az átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkezőket találhatjuk, míg a szkeptikusok között az alacsonyabb jövedelműeket. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy a magasabb élelmezésre költhető jövedelemmel bíró fogyasztók igényesebb termékeket képesek megvásárolni, míg a költségérzékenyebb háztartásokban élők kevésbé minőségi termékeket vásárolnak, amelyek körében gyakrabban találkoznak problémákkal.

Hasonló okokra vezethető vissza, hogy a címkékkel szemben bizalmatlanok átlagéletkora 5 évvel meghaladja az információkban bízók arányát. Az árérzékenyebb nyugdíjas korosztály is sok esetben az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékeket vásárolja meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!