Hírek

2009.08.22. 11:22

Diplomáciai botrány a magyar államfő szlovákiai kitiltása

A magyar fél két hónappal az ünnepség előtt bejelentette Szlovákiának Sólyom László köztársasági elnök szándékát, miszerint – eleget téve egy szlovákiai civil szervezet meghívásának – részt venne az augusztus 21-én a szlovákiai Komáromban felállított Szent István szobor felavatásának ünnepségén.

VG Online - MTI

A szlovák nagykövet tudomásul vette a látogatás tájékoztatását, , amely a diplomáciai érintkezésben a legmagasabb szintű hivatalos értesítésnek minősült - derül ki a Köztársasági Elnök Hivatal közleményéből.
 
Peter Weiss később bemutatkozó látogatáson ismét járt a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ahol találkozott a magyar államfő külügyi főtanácsadójával. Megbeszélésük napirendjén szerepelt a szoboravatás témája, amellyel kapcsolatban a szlovák nagykövet csupán annyit közölt: a jelzett időpontban Ivan Gašparovič köztársasági elnök szabadságon van, így nem tud találkozni Sólyom Lászlóval, illetve nem tud részt venni az ünnepségen.
 
A magyar fél tehát a legmagasabb szinten két hónappal az ünnepség előtt bejelentette Szlovákia felé Sólyom László szándékát a szoboravatási ünnepséggel kapcsolatban. Sem akkor, sem azóta egészen az augusztus 19-ei sajtónyilatkozatokig nem érkezett jelzés arra, hogy a szlovák fél kifogásolja a rendezvényt, annak időpontját, vagy bármilyen olyan körülményt, amely Sólyom László részvételével kapcsolatos.

Robert Fico szerint Sólyom László nem mondott igazat, amikor pénteken újságírók előtt azt állította, hogy a szlovák fél több mint két hónapja tud a révkomáromi szoboravatásra tervezett látogatásáról.

"A magyar elnök nem mondott igazat, mert nem két hónapja, hanem csak augusztus 13-tól, tehát 7-8 napja tudunk látogatási tervéről" - jelentette ki Robert Fico pénteken este a TA3 szlovák hírtelevíziónak nyilatkozva.

Sólyom László rögtönzött sajtóértekezletén este rámutatott: a szlovák fél több, mint két hónapja tudja az átadás tényét, a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztaltak, majd kijelentette: "remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb szinteken nem a szlovák fél érzelmeit tükrözi".

Fico kifejtette: a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte levélben a szlovák külüggyel, hogy Sólyom augusztus 21-én részt vesz Szent István szobrának felavatásán Révkomáromban. Részletesebb információkat a szlovákok állítólag csak kedden szereztek, amikor egy magyar küldöttség Révkomáromban járt, hogy előkészítse a látogatást. Hasonló nyilatkozatot tett Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is. Mindketten arra a felvetésre reagáltak, miért tiltakozott a látogatás ellen a szlovák fél csak az utolsó két-három napban.

A tévéinterjúban Fico különösen azt vetette Sólyom szemére, hogy a látogatás előkészítése során "semmiféle érdeklődést nem mutatott az iránt, hogy találkozzon a szlovák államfővel". A miniszterelnök ezt hihetetlennek, elképzelhetetlennek, arrogánsnak minősítette. Több ízben is úgy fogalmazott: a magyarok úgy viselkednek, mintha Dél-Szlovákia nem a Szlovák Köztársaság része, hanem Magyarország egyik járása lenne.

"A Szlovák Köztársaságnak meg kell védenie, és meg fogja védeni szuverenitását" - húzta alá a kormányfő.

Szent Istvánnal kapcsolatban pedig így fogalmazott:. "Bár valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni, de kimondom: Szent István nem a mi (szlovákok) királyunk, a mi királyunk Szvatopluk" - jelentette ki Robert Fico.

Mint ismeretes, tegnapelőtt a szlovák hatóságok nem engedték Szlovákia területére lépni a magyar államfőt.

Az államfő egyébként sajtónyilatkozatban "példátlan, és két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek" nevezte, hogy megtiltották számára a belépést.

A köztársasági elnök beszédét egyébként Heizer Antal, pozsonyi nagykövet olvasta fel Révkomáromban.

"István király felismerte azt a pillanatot, amikor nem volt szabad többé a régi mederben maradni. Óriási változást igényelt, óriási átalakulást követelt meg az emberektől István terve. Hosszú uralkodásának végén egy teljesen más országot, más társadalmat és más embereket hagyott maga után" - olvasható a köztársasági elnök honlapján közzétett beszédben.

Az államfő azt is kiemelte: "Európa nagy részén, de a mi régiónkban különösen, etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok nem hozhatók létre. Ma, Európa államaiban 40 nemzeti nyelv van, ám ebből 35-öt az ország határain kívül is anyanyelvként beszélnek. A tiszta nemzetállam 19. századi eszméje annak idején Magyarország politikáját is megkísértette, de drágán megfizettünk érte. Napjaink Európájában elképzelhetetlen a kisebbségek jogfosztása és kiűzése. A nemzetállamok kialakításának hagyományos eszköztárával pedig – a kisebbségi nyelvek kitiltásával a közéletből és oktatásból, az etnikai arányok megváltoztatásával célzott betelepítések révén – ma már szemben állnak az emberi jogi és a kisebbségvédelmi egyezmények.

Természetesen az egyes államok szempontjából, sőt az Európai Unió vonatkozásában is tisztáznunk kell, mivel jár a kulturális nemzet egységének fenntartása. Mindenekelőtt, ez a törekvés nem érinti – és semmiképpen nem veszélyeztetheti – azon államok szuverenitását, területi épségének érinthetetlenségét, amelyekben a kulturális nemzet egyes részei, kisebbségként élnek. A Magyar Köztársaság többszörösen, szomszédaival pedig külön-külön is megerősítette nemzetközi szerződésekben, hogy a határokat sérthetetlennek tartja. Továbbá magától értetődőnek tartjuk, ha a szomszéd államok bármelyike anyaállamként viselkedik a Magyarországon élő nemzetrészeivel szemben – mint ahogy ezt mi is megtesszük a más országokban élő magyarokkal."

"Állampolgári lojalitás úgy is lehetséges, hogy egy kisebbségi nemzetrész nem osztja ilyen kérdésekben a többségi nemzet érzéseit – hanem kölcsönösen tudomásul veszik a másik olvasatot. Ezzel nyeri mindkét fél a legtöbbet. Ugyanígy állunk a kétnyelvűséggel, amely nagy érték – de csakis az anyanyelv sérelme nélkül. A kisebbség kívánatos integrációjának a többségi államba érzelmi feltételei is vannak – amelyek az integrációt és az asszimilációt érzékenyen elválasztják."

A beszéd és a sajtónyilatkozat további részletei, valamint a magyar külügyminisztérium reakciói itt olvashatók

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!