2010.11.29. 07:39
GKI: Fenntarthatatlan az államháztartás egyensúlya
Az EU átlagánál gyorsabban, de a régió országainak többségénél lassabban fejlődik Magyarország a következő két évben; a 2011. évi adóátrendezés biztosítja az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkenését, de nem biztosítja ennek fenntarthatóságát, s hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.
A kutatók szerint a magyar gazdaság az idei 1 százalék után jövőre 2,5 százalék körüli ütemben bővül. Az új kormány adóintézkedései nem segítik a növekedést - állapítja meg a GKI. A társasági adó mérséklése főleg az ország tőkevonzó képességét javíthatja, azonban a jogbiztonság gyengülése ezt véleményük szerint bőven semlegesíti.
Az egykulcsos szja főleg a magas jövedelműeket kedvezményezi, akik vagy megtakarítanak, vagy az importot növelik (például gépkocsijuk lecserélésével). A "válságadók" viszont kifejezetten visszafogják az érintett ágazatok fejlesztéseit, a bankok hitelezési aktivitását - hangsúlyozzák.
Az adóbevételek bővülése a nyugdíjpénztári vagyon felélésével együtt 2011-re biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, s ennek hatására a magán-nyugdíjpénztárakból a kormány által tervezettnél lényegesen kevesebben, főleg a nagyobb jövedelemmel, illetve vagyonnal rendelkezők közül csak viszonylag kis számban lépnek át az állami rendszerbe, az megnehezítheti a hiánycél elérését.
A GDP arányában 2,94 százalékos hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergenciaprogramnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1 százalék után 2010-re 4,2 százalékra, 2011-re pedig már 5,5 százalékra emelkedik, ami az egyensúly fenntarthatatlanságára utal.
