Hírek

2011.08.08. 15:52

Az egykori demokratikus ellenzék nyílt levele

A magyarországi vallásszabadság elnyomásáról írt nyílt levelet az egykori magyar demokratikus ellenzék több tagja az Európai Unió és az Európa Tanács emberi jogi biztosának, a levelet hétfőn juttatták el az aláírók az MTI-hez.

MTI

A nyílt levelet Viviane Redingnek, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős európai biztosnak és Thomas Hammarbergnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának címezték az aláírók: Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László, Szilágyi Sándor és Tamás Gáspár Miklós.

A levélben az áll: az aláírók - az 1970-es és 80-as években a kommunista egypártrendszer emberi jogi és demokratikus ellenzékének részvevői - arra kérik a biztosokat, lépjenek fel határozottan a vallásszabadság és más alapvető szabadságjogok védelmében, mert azokat "komoly veszély fenyegeti" Magyarországon.

Azt írják: az Országgyűlésben július 12-én elfogadott új egyházügyi törvény megvonta több mint száz vallási felekezet egyházi státusát. Szerintük az Európai Unió Alapjogi Chartája 10. és Az emberi jogok európai egyezménye 9. cikkének "nyílt semmibevételével" csupán tizennégy felekezet tarthatta meg egyházi nyilvántartását és az azzal járó jogait. "Megsértve továbbá" az állam és az egyház elválasztásának demokratikus normáit, a törvény rendelkezése szerint a jövőben a parlamenti pártok szavazata dönt majd az egyes egyházak elismeréséről - olvasható a dokumentumban.

A levélírók hangsúlyozzák: a nyilvántartásból kizárt egyházak közül többen vezető szerepet visznek a hajléktalanok, az idősek, a szegények szociális gondozásában. Romákat, elítélteket, gyermekeket és fiatalokat támogatnak, több tízezer rászoruló embert segítenek. Támogatásuk megszüntetése az aláírók szerint szociális katasztrófához vezet. Azt is megjegyzik: több kizárt egyház sikeres középiskolákat és felsőoktatási intézményeket működtet, amelyeknek az akkreditációja most megszűnik.
 
Az aláírók szerint a vallások szabadságának és egyenlőségének leplezetlen megsértésén túl az új törvénnyel "nyíltan megtagadják a vallási és a politikai intézmények különválasztását is, amely a húsz évvel ezelőtti demokratikus átmenet egyik vívmánya volt". Azt írják: a nyilvántartásba vételt a jövőben mind a most kizártaknak, mind az új egyházaknak a kormány egyik miniszterénél kell kérelmezniük, aki majd "kiértékeli hitvallásukat". A kérelmekhez a titkosszolgálatok beleegyezését is meg kell szerezni. Ha a miniszter elfogadja a kérelmet, elküldi a parlamentnek, és a politikai pártok kétharmados többséggel döntenek a nyilvántartásba vételről. A levélírók azt is kifogásolják, hogy a törvény megtagadja a kérelmezőktől az elismertetési folyamat bírói felügyeletét.

A nyílt levélben az áll: "mindeddig az EU egyetlen tagállama sem merészelt ilyen szemérmetlenül szembehelyezkedni a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, az egyház és az állam szétválasztása elvével, közös Európánk bevett alapjogaival. Az 1970-es években, amikor Kelet-Európa szovjet uralom alatt állt, hasonló helyzetben csupán annyi lehetőségünk maradt, hogy virrasztást rendezzünk a bezárt vagy lebontott imaházaknál". "Ez a törvény csupán az egyik legutolsó példája az emberi jogok és a joguralom elleni sorozatos, aggasztó magyarországi fellépéseknek" - olvasható a levélben. 

Az aláírók azt remélik, hogy a biztosok az egyházügyi törvény tanulmányozását követően hivatalos vizsgálatot indítanak "a minden európait megillető jogok megsértése miatt".

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!