Hírek

2012.04.02. 13:23

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál - a parlament elfogadta

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök; az államfő döntését hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában. A parlament délután elfogadta a lemondást.

mti

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett. De hozzátette, a jelenlegi helyzetben, plágiumügye miatt személye inkább megosztja a nemzetet, ezért befejezi a szolgálatát.

A köztársasági elnök az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt a plágiumügyével összefüggésben elmondott beszédében előzőleg megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni.

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a parlamenti által hozott törvények szerint - jelentette ki Schmitt Pál lemondása előtt. Szerinte a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt. Azt a kérdést tette fel beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?

Azt is elmondta, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Magyarázata szerint címét csak a bíróság vonhatta volna vissza.

Schmit Pál lemondását bejelentő szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból.

Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani, hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

FRISSÍTVE: A parlament délután elfogadta Schmitt Pál lemondását

Az államfő lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes és három kereszténydemokrata képviselő, a tartózkodó szavazatokat pedig fideszes politikusok adták le.

Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.

Az elnökválasztás folyamata

Az alaptörvény rögzíti az államfő megválasztásának szabályait. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államfőt elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a parlament az államfőt titkos szavazással választja meg.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

Kövér: méltatlan, hogy a tőle balra ülők a Házban lehetnek
   
Schmitt Pál beszéde után közvetlenül Kövér László házelnök azt mondta: kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat.

Hozzátette: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek.
Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több képviselője ugyanakkor elhagyta az üléstermet.

LMP: a kormánypártok elbuktak az erkölcs próbáján
  
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője Schmitt Pál bejelentésére reagálva azt mondta: elismeréssel tartoznak a köztársasági elnök lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.

Úgy vélte, szomorú napja van ma a magyar demokráciának. Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette; ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának és működésének látlelete - közölte.

Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása

A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol - kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a bejelentést.

Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés, ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.

MSZP: napok óta erre a mondatra várt az ország
   
Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben - reagált az államfő lemondására Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki egyúttal viszont sajnálatosnak nevezte, hogy köztársasági elnök "távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt".

Megismételte korábbi felvetését, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, és egyúttal ismét javaslatot tett Sólyom László volt államfő személyére.
   
KDNP: tisztelet Schmitt Pálnak

Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott: az államfő olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amire nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt.

Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka - mondta. Szerinte emlékezetes nap lesz a hétfői, amit azzá tesz az is, hogy az ellenzék máris új köztársasági elnököt javasolt, "talán éppen azt, akit ők annak idején nem szavaztak meg."

Fidesz: köszönet Schmitt Pál munkájáért
   
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Schmitt Pál lemondására reagálva köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, "ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett".

Lázár János bejelentette azt is: azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés a köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Mindennek előkészítésére két óra tárgyalási szünetet kért a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!