Hírek

2017.04.24. 08:55

Dobostortát nem lehet akármiből sütni

Címkék#Hírkereső

Több hagyományőrző cukrászati termék leírását szigorították a Magyar Élelmiszerkönyvben. Az intézkedés célja az, hogy ne lehessen a rossz minőségű alapanyagokból készült süteményekkel rontani a tradicionális édességeink hírét.

Fábos Erika

Védelem alá került a dobostorta, az Esterházy-torta, az indiáner, a rigójancsi, a krémes és a franciakrémes azáltal, hogy szigorították a Magyar Élelmiszerkönyv hagyományőrző cukrászati termékekre vonatkozó előírásait. Ennek célja, hogy a Magyarországon hagyományosan előállított és ismert sütemények az eredeti receptek szerint maradjanak fenn. Ezek a sajátosan magyar édességek gazdagítják és védik a gasztronómiai örökségünket, ezért vigyáznak rájuk így is.

A Magyar Élelmiszerkönyv egy olyan kódex, ami szigorú leírással rögzíti, hogy egy-egy élelmiszert milyen  alapanyagokból,  milyen technológiá­val kell előállítani, de még azt is, hogy kell kinéznie.

Onnantól, hogy egy élelmiszer bekerül ebbe a könyvbe, ellenőrizhetik, hogy azok, akik előállítják,  betartják-e az előírást, és ha nem, büntethetnek is érte, vagy ahol nem a receptúrát használják, ott át kell ne­vezni a sütemé­nyeket.

A hazai cukrászati termékek közül a legnagyobb karriert a dobostorta futotta be az egész világon. Japántól Amerikáig kínálják a cukrászdák, és még az igen kifinomult ízlésű franciák is rajonganak érte, de itthon sem hiányozhat egyetlen magára valamit is adó üzlet palettájáról. Mióta 1885-ben megalkotója, Dobos C. József bemutatta, töretlen a népszerűsége.
Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetője azt mondta: akkor döntötték el, hogy lépéseket tesznek az eredeti receptek megőrzéséért, amikor egy multinál vásárolt dobostorta címkéjén olyan összetevőket találtak, mint darált háztartási keksz, édesített növényi habalap, szója, margarin, aromák, citromsav és különféle tartósítószerek.

„Ha ezek a sütemények több száz év után is fennmaradtak, megérdemlik, hogy a fogyasztók mindig ugyanolyan minőségben juthassanak hozzájuk, ahogy a vásárlók is, hogy kiváló termékért adjanak pénzt – mondta Selmeczi László. – Nem lehet tejszín helyett növényi habból, csokoládé helyett kakaóporból az eredeti ízeket és minőséget előállítani. Fontos, hogy a vásárlók tisztában legyenek azzal, hogy krémest vásárolnak, vagy csak valami habos kockát, ami csak küllemében hasonlít az eredeti süteményre.”
Szó Gellért salgótarjáni cukrász, aki kétszer is megnyerte az ország tortája versenyt, azt mondja, szerinte is fontos, hogy ezeknek az édességeknek megőrizzék a minőségét és a presztízsét a magyar cukrászok, de közben ügyelni kellene arra is, hogy a mai technológiákkal és korszerű alapanyagokkal jobbítani lehessen az évszázados recepteken.

„Fontosnak tartom gasztronómiai hagyományaink őrzését – mondta Szó Gellért. – Franciaországban, ahol cukrászatot tanultam, ugyancsak féltve őrzik a tradíciókat a cukrászatban, de úgy, hogy közben pártolják a fejlődést is.
A dobostortát én úgy készítem, hogy vaj helyett szőlőmagolajat használok a tésztához és tisztított vajat a krémhez. Azért, mert így a hűtőből kivéve hamarabb élvezhető a sütemény és jobbak az ízek. Az 1800-as évek végén, amikor az eredeti receptúra született, nyilván más szempontok szerint gondolkodtak, hiszen nem tudták másként szállíthatóvá tenni
a süteményt. Én azt tartanám járható útnak, hogy egy szakmai testület minősítse ezeket a hagyományőrző süteményeket, és aki javítani szeretne rajtuk, de az eredeti nevén szeretné nevezni őket, megtehesse. Franciaországban is ez a gyakorlat, és csak használ a tradícióknak.”

Édes történetek

Dobostorta

Dobos C. Józsefet a magyar cukrászipar egyik megteremtőjének tartják. Dédapja II. Rákóczi Ferenc fejedelem szerencsi kastélyában volt szakács- és cukrászmester. Csak amikor 1906-ban nyugalomba vonult, adta ki kezei közül a róla elnevezett torta receptjét.


Indiáner

A tejszínhabbal töltött csokoládéfánkot 1834-ben a bécsi Theater an der Wien intendánsa, Pálffy Ferdinánd készítette egy magyar cukrásszal egy bemutatóra a művészek és a nézők számára, amikor egy afrikai témájú darab ment a színházban.

Rigójancsi

A rigójancsi az ünnepelt prímásról kapta a nevét, aki nemcsak játékával, de egy szerelmi történettel is felhívta magára a figyelmet az 1800-as évek végén. Kedvenc – tejszínes, csokoládés – süteményét reklámfogásként nevezte el a prímásról a cukrász.

Esterházy-torta

A diós lapokból készült tortát feltételezhetően a galántai herceg, Esterházy Pál Antal számára készítették a 19. században. A pontos eredettörténete nem ismert, de a legvalószínűbb, hogy Franz Sacher tehette híressé, ugyanis Sacher – néhány évvel a Sacher-torta elkészítése után – az Esterházy családhoz szegődött cukrásznak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!