Segítség a vidéki üzleteknek

Egyfajta központi alapot is képezne a kormány a kisebb települések boltjainak támogatására.

Még ebben a hónapban az Országgyűlés elé kerülnek a kormány kereskedelempolitikai javaslatai, döntés még egyik elképzelés kapcsán sincs – erősítette meg Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Idők értesüléseit. Az egyik legérzékenyebb kérdés a boltokra előírt kötelező létszám ügye.

A minimális eladói létszámot forgalom- vagy négyzetméter-arányosan írnák elő. Ez ellen tiltakoznak is a nagy láncok. A javaslatban szerepel az is, hogy a jövőben központi hozzájárulással kiváltható lenne a kötelező létszám foglalkoztatása. „A szándékok szerint ezekből a befizetésekből egy olyan támogatási alapot hozhat létre a kormány, amelyből az ország ellátottságának javítását segítenék a kkv-knak szóló különféle forráslehetőségekkel – közölte Kósa Lajos.

Hozzátette: van olyan elképzelés, hogy a kereskedelemben dolgozók havonta legalább két szabad vasárnapot vagy két szabad hétvégét kapjanak a munkáltatójuktól. Emellett a vasárnapi műszakpótlék rendezése is a kormány szándékában áll, a mostani tervek szerint délelőtt 50, délután a jelenlegi mérték duplája, 100 százalék lenne a juttatás.

Szeretnék elérni fogyasztóvédelmi okokból, hogy ha egy hazánkban és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kelljen tüntetni. A kéretlen reklámújságok korlátozásának kapcsán a frakcióveze­tő kiemelte, ő nem támogatja ezt a tervet, mert sértheti a gazdálkodás szabadságát. Úgy érvelt, „elkötelezett hívei vagyunk az unió­nak”.

„Magyarország egy sor EU-s alapértékkel – köztük a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásával – maximálisan egyetért, ezért nem kezdeményez olyan szabályozást, amely ellentétes a vállalkozások letelepedéséről szóló szabadsággal” – mondta.

A túlnyomórészt a multinacionális nagyvállalatokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség közleményben tiltakozott kedden a kötelező minimumlétszám előírása ellen, szerinte ugyanis nem másról lenne szó, mint a kiskereskedelmet sújtó újabb különadó bevezetéséről. Mint írják, a kvóta meghatározása lehetetlen helyzetet teremtene, mivel az áruházak mindenütt maguk határozzák meg a szükséges dolgozói létszámot, a munkaerőpiacon pedig jelenleg egyébként sincs szabad munkaerő. Így viszont
a létszámkötelezettség előírása a pénzbeni megváltás lehetőségének tükrében, vagyis a garantált bérminimum 60 százalékának befizetésével egy új közteher bevezetése lenne, mert olcsóbb a befizetés, mint a munkaerő felvétele – közölték a láncok képviselői.

A már említett, kisvállalkozásokat segítő alapból a kisebb településeken a piaci hátrányban lévő cégeknek nyújtanának támogatásokat munkahelymegtartó pályázatok formájában. Erre azért van szükség, mert sok településen nem elég hatékony a lakosság ellátása. A kis cégek nehezebben tudják kigazdálkodni a bér­emelésekkel járó költségeket is. A nagy láncok ellátásbiztonsági hozzájárulás címen szedett befizetéseiből viszont országosan támogathatják az arányosabb, ezáltal jobb minőségű kiszolgálást. Környezetvédelmi szempontból is kíméletesebb, ha egy-egy településről nem kellene messzire utazni a jobb bevásárlási lehetőségekért.

Elsőbbségi lista, gyorsított elbírálás

A pályázati eljárások felgyorsítása érdekében a vidékfejlesztési programban elsőbbséget élveznek az élelmiszeripari, az állattenyésztési és a kertészeti beruházások. Az első szakaszban beadott élelmiszeripari pályázatokról már áprilisban dönthetnek – adta hírül a Világ­gazdaság. Az élelmiszeripari pályázatra 276 milliárd forintnyi igény érkezett, 126 milliárd az első szakaszban. Feltűnően megnőtt a közelmúltban bejegyzett és a kis árbevételű cégek érdeklődése. Ezért a Miniszterelnökség úgy döntött, kockázatosnak minősíti a pályázatot, ha a cég netán olyan beruházást tervez, amelynek értéke például ötször nagyobb a bevételénél.