— Tavaly megnyerte a szolnoki Jubileum tér 5. szám alatti 176 lakásos társasház a panelprogram pályázatát, egyes tulajdonosok azonban nehezen értették meg annak lényegét — mondta Csala Lajos, a ház közös képviselője. — Radiátor- és nyílászárócserét, a fűtés lakásonkénti mérhetővé tételét és a két felvonó felújítását szeretnék a lakók. Persze ilyen sok ember nehezen jutott közös álláspontra. Az is félreértés tárgyát szülte, hogy volt, aki nem tudta, hogy az állam által adott támogatást nem mindenki arra használja fel, amire akarja, hanem kizárólag energiamegtakarítással összefüggő munkálatokat lehet abból elvégeztetni. Így például akinek jó az ablaka és nem akar új nyílászárót, a pénzt nem használhatja fel például parkettázásra. Több lakógyűlés kellett, melyeken tisztáztuk a gyakorlati kérdéseket, mostmár a tulajdonosok kétharmada támogatja a pályázatot, de még mindig akad, aki a többségtől eltérő véleményen van. Július végén már elkezdődhetnek a munkálatok, melyeket várhatóan október végén fejeznek majd be a szakemberek.
Az önrész hitelfelvétellel is biztosítható
A pályázatban támogatás igényelhető a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, homlokzatok és födémek hőszigetelésére, épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, felújítására valamint a megújuló energiafelhasználás növelésére, tájékoztatott Molnár Iván, a szolnoki Szollak Kft. beruházási menedzsere. A pályázatkiíró az elbírálásnál előnyben részesíti azokat a pályázókat, akik mindenfajta korszerűsítésre, kompletten pályáznak. A pályázatokat 2008. szeptember 30-ig lehet benyújtani. Az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum egyharmada, de lakásonként legfeljebb 500 ezer forint lehet. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehető figyelembe. Az önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség kétharmada. Az egyharmadnyi önrész készpénzen kívül hitelfelvétellel is biztosítható, melyet a tuladonosok 5-6 éves futamidőre vesznek fel legtöbbször, de van, aki 8 évre. A szolnoki önkormányzat 300-400 millió forinttal támogatja idén a panelprogramot, tudtuk meg Szalay Ferenc polgármestertől.
— A társasházi törvény előírja, hogy nagy felújítások esetén a tulajdonosok minimum 80 százalékának írásos szavazata szükséges a munkálatok megkezdéséhez, nyílásszárók esetében pedig ez az arány elérheti a 90 százalékot is — mondta Molnár Iván, a szolnoki Szollak Kft. beruházási menedzsere.
— Azokra is vonatkozik a többségi határozat, akik nem adták beleegyezésüket a korszerűsítéshez. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez. Utóbbi körülbelül 800 ezer forintba kerül egy átlagos méretű lakás esetén, ennek egyharmadát fizetik a lakók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az átlag lakásoknál egy komplett hőszigetelés (ablakcsere és külső szigetelés) öt-hatezer forintnyi havi többletköltséget jelent, míg az energiamegtakarítás az egyedi gázos lakások esetében két-háromezer forint havonta, így a közös költség mindössze havi két-háromezer forinttal nő. A távfűtéses lakásoknál nehéz ezt megbecsülni, ott valamivel alacsonyabb mértékű a megtakarítás. Az sem mellékes, hogy az uniós előírások következtében 2009-től a házak eladásánál lényeges lesz, hogy milyen a hőtermelése az épületnek. Az pedig, hogy lesz-e ingatlanadó vagy sem, még a jövő kérdése.
Molnár Iván arról is beszámolt, hogy a felújításra, korszerűsítésre váró lakásállomány legnagyobb részét az iparosított technológiával épült lakóépületek teszik ki. Ezekre általánosságban jellemző, hogy nem rendelkeznek helyiségenkénti önálló mérő- és szabályozó készülékekkel, a korszerűtlen távfűtési rendszer túlzott mértékű energiafelhasználást okoz, amely a lakástulajdonosok számára magas fűtési költséget jelent. A panelprogramban meghirdetett támogatás célja az 1992. július 1. előtt kiadott építési engedély alapján iparosított technológiával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújítása és korszerűsítése, valamint megújuló energiafelhasználás növelése céljából történő berendezések telepítése. Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik energia-megtakarítást eredményező felújítására.
— Amióta egyedi fűtésszabályozónk van, körülbelül húsz százalékát kapjuk vissza annak az összegnek, amit a fűtésért fizetünk — mondta Mizsei Erzsébet, a szolnoki Aranyi Sándor úti társasház egyik lakója. — Igaz, mi egész nap dolgozunk és amikor nem vagyunk otthon, levesszük a legkisebb fokozatra a fűtésszabályozókat.
— Egyedi fűtésűek a lépcsőházunkban a lakások — tájékoztatott Kovács Imre, a szolnoki Aranyi Sándor úti társasház közös képviselője. — A fűtés kezdetétől számolva február elejéig 23 százalékos megtakarítása volt az épületnek, amely több, mint 800 ezer forintot jelent. A lakók többsége kevesebbet fizet, mint korábban, mielőtt nem volt szabályozható a fűtés, de olyanok is akadnak, akik többet. Érdekes módon nem a szélső lakások tulajdonosai, hanem a középső és a bejárat feletti lakástulajdonosok jelezték, hogy megnövekedett a fűtési költségük. Ennek oka lehet az is, hogy nyári meleget tartanak a lakásban télen is.
— Minden távfűtött épületben van egy főmérő, amellyel az épület teljes hőfogyasztását mérjük — mondta Horváth István, a szolnoki Alfa-Nova Kft. területi igazgatója. — Az ezzel mért mennyiséget osztjuk szét a költségelosztókon leolvasott vonásegységek alapján. A közös képviselők épületszinten nyilatkoznak a fűtési idényben számlázandó hődíjelőleg mértékéről, de a lakó kérheti a lakására eső előleg megváltoztatását. A visszatérítés kétféleképpen történik, vagy a lakások fűtött légtérfogata arányában, vagy a fűtőtestekre szerelt költségosztók alapján (a tényleges hőfogyasztással arányosan) térítjük vissza a tényleges hőfogyasztás díja és a lakó által fizetett hődíjelőleg különbözetét — folytatta. — A korszerűbb fűtési rendszerrel elért megtakarítás a távfűtött lakásokban élők által fizetendő hődíj alacsonyabb mértékében jelentkezik. A KERET (Komfortnövelő Energiaracionalizálási Elvek a Távhőszolgáltatásban)- program során a fűtési hőmérséklet helyiségenkénti szabályozására termosztatikus radiátorszelepeket építünk be, valamint a hőfogyasztással arányos díjfizetéshez fűtési költségosztókat szerelünk fel a fűtőtestekre. Emellett korszerűsítjük a hőközpontokat, beszabályozzuk a fogyasztói rendszereket.
A KERET-program műszaki tartalma részben a panelprogram előfeltétele. A fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele 2008. februártól kötelező, míg a költségelosztók fűtőtestekre történő felszerelése nem része a panelprogramnak. A költségosztókkal a fűtési költséget a hőfogyasztással arányosan lehet elszámolni. Ehhez azonban, a távhőtörvény előírásai alapján, az összes tulajdonos aláírása szükséges, akár egyetlen ember beleegyezésének hiánya is megvétózhatja a költségosztó rendszer felszerelését.
Horváth István arról is beszámolt, hogy a tömbépületeken belül a lakások hőfogyasztása eltérő. A külső, szélső lakásokban többet kell fűteni ugyanazon hőmérséklet eléréséhez. Éppen ezért a megvalósításnál ezek a lakók nehezebben dolgozzák fel, hogy fűtési költségük a közbenső lakásokhoz viszonyítottan magasabb. Egyedi fűtésű tömbépületeknél ugyanez a helyzet, ott egyszerűen tudomásul veszik a lakók ezt a tényt. Ugyanakkor az ingatlanpiaci lakásárakban meg kell ennek a különbségnek is jelennie, a közbenső, körülfűtött lakások értékesebbé válnak, mert azok fenntartása olcsóbb. — A társasházi lakóközösség dönthet úgy, hogy ezt figyelembe veszi, Szolnokon volt is két ilyen próbálkozás, de ma már nem alkalmazzák ezt a megoldást a lakók — tudtuk meg a területi igazgatótól.
