Ezek a szigorú tények. De mi is történt valójában, ami ehhez a tragikus eseményhez vezetett? Teremfocitornát rendeztek vasárnap Jánoshidán. Hét környékbeli település csapata mellett a baráti kapcsolatoknak köszönhetően a szervezők meghívták a Tiszagyendai Sportegyesület labdarúgóit is.
Az alpolgármester vezeti a falut
Egy fiatal, sokra hivatott polgármestert vesztett el egyik pillanatról a másikra Tiszagyenda. Az élet azonban nem áll meg, bármennyire is szörnyű tragédia történt, a jövőre is gondolni kell. A törvények értelmében 30 napon belül ki kell írni az új választást, addig Pisók István alpolgármester veszi át a település ügyes-bajos dolgait.
— Egyelőre nem tudok a napi teendőkre koncentrálni, hiszen egyik legjobb barátomat vesztettem el a baleset során — mondta Pisók István. — Most intézzük kedvesével, dr. Pénzes Tímeával a temetést. December 29-én, 13 órakor a helyi temetőben veszünk végső búcsút Sipos Józseftől.
— Egy kisbusszal és egy személyautóval indultunk útnak 11 óra körül Gyendáról — tudtuk meg idősebb Héder Zsolttól. — Egy órától két meccset játszott csapatunk, majd úgy döntöttünk, külön jövünk haza. Én nem játszottam ezúttal, s mivel meg akartam még nézni a szolnoki teremtornát a Tiszaligetben, korábban indultam vissza. A fiam viszont a többiekkel még Jánoshidán maradt. Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, a sportcsarnok lelátóján ültem, mikor 15 óra 44 perckor hívott Zsolti: „Apa, karamboloztunk, Sipi meghalt”. Nemcsak csapattársamat, polgármesteremet, de egy igaz, jó barátot vesztettem el hirtelen.
Innentől a 18 esztendős ifjabb Héder Zsolt vette át a szót: — Nyolcan ültünk az Opelben, öten kirepültek a baleset során. Én hátul foglaltam helyet, és mikor az út jobb oldalán lekapott a kocsi kereke, sikerült megkapaszkodnom. Józsi visszarántotta a kormányt, utána már csak arra emlékszem, hogy forog velünk az autó. Végül talpon álltunk meg a szántóföldön. Az eldeformálódott ajtó annyira kinyílt, hogy ki tudtam szállni az összeroncsolódott járműből. Amint kiléptem, azonnal láttam, hogy nagy a baj. Bár a mobilomat nem találtam sehol, de addigra már megálltak idegenek az úton, köztük például egy éppen arra járó mentő is, és egyikük ideadta a telefonját. Hívtam apát, ő értesítette az itthoniakat. Én viszonylag szerencsésen megúsztam, „csak” a kilences és tízes bordám tört el.
Nem mindenki volt azonban ilyen szerencsés. Sipos József, a labdarúgásért rajongó fiatal polgármester (nincs egy hete, hogy a megyeházán átvehette a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Labdarúgásáért Díjat) súlyos fejsérüléseibe a helyszínen belehalt. A csapat kapusa, a 35 éves Bata László a kórházba szállítás közben vesztette életét. A szintén 35 esztendős Boros Tibor edzőt lélegeztetőgépen, mélyaltatásban, az intenzív osztályon kezelik, információink szerint valamennyi bordája eltörött. Papp Sándor mindkét lábán combcsonttörést, szilánkos lábszárcsonttörést és súlyos vállsérülést szenvedett. Vígh Lászlót agyrázkódással szállították kórházba.
Mikor hétfőn délután a településen jártunk, síri csend fogadott a polgármesteri hivatalban. Kisírt szemű, feketébe öltözött nők és férfiak tették a dolgukat, de látszott rajtuk, gondolataik valahol egészen máshol járnak.
— Vasárnap késő délután futótűzként terjedt el a baleset híre a faluban — felelte érdeklődésünkre Hajnal Istvánné képviselő. — Hívás nélkül, valamennyi társam bejött, így nyomban rendkívüli testületi ülést tarthattunk. Úgy döntöttünk, Sipos Józsefet és Bata Lászlót is a község saját halottjának tekintjük. Nagy veszteség érte a falut. Ilyen becsületes, tiszta szívű embert, mint Sipos József volt, nem nagyon találni. Élt, és most már sajnos azt kell mondanom, halt Tiszagyendáért. Igazi lokálpatrióta volt, akit számtalan helyre hívtak lényegesen magasabb fizetésért dolgozni, ám nem akarta elhagyni szülőföldjét.
A település lakói is csak a szeretet hangján beszélnek Sipos Józsefről.
— Kisgyerek kora óta ismertem a polgármestert. Jó ember volt, akinek a sport mellett Tiszagyenda volt a mindene — mesélte könnybe lábadt szemmel a nagymamakorú Buda Istvánné, Marika néni. — Támaszkodott az öregek bölcsességére. Higgadt fejjel, fegyelmezetten vezette a települést.
Tiszagyenda fekete karácsonyra készül. A szeretet ünnepén tragikus körülmények között, váratlanul elhunyt fiait siratja a falu.
