A tározók megépítése és a védvonalak több helyütt történt megerősítése után ezúttal a hullámtér rendezése kerül sorra.
Aki a Közép-Tisza-vidék megyei felső szakasza térségében közúton halad célja felé, manapság gyakorta találkozhat farakományt szállító teherjárművekkel. A nehézgépek a Tisza mindkét partján rendíthetetlenül dolgoznak. De vajon milyen céllal – kérdeztük meg a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) sajtóreferensét.
– Megkezdődött a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítását célzó beruházás Kisköre és Szolnok között – kaptunk magyarázatot Laczi Zoltántól.
– Az alapkoncepcióként Szolnokon megszületett Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) kezdettől fogva arra fókuszált, hogy ne a folyó döntse el, hol és mekkora területet áraszt el. Egyértelművé vált, hogy az árvízbiztonság növelése kizárólag az árvízcsúcsok számottevő csökkentésével valósítható meg, egyrészt az árvízi tározás feltételeinek megteremtésével, másrészt a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának javításával, harmadrészt pedig a védművek előírás szerinti kiépítésével. E három tényező együttesen teszi lehetővé a rendkívüli tiszai árhullámok legmagasabb vízszintjének legalább egy méterrel való csökkentését.
– Az árvízvédelmi biztonság egyik legfőbb letéteményese tehát az, hogy a hullámtér biztosítsa az árvizek, a jég, a hordalék és az uszadék károktól mentes levezetését. Másként fogalmazva, a hullámtéri terep- és vegetációs viszonyok, építmények ne veszélyeztessék, hanem segítsék elő a vízlevezetést és az árvízvédelmi létesítmények üzembiztonságát. E célt szolgálja az a 16,1 milliárd forint összköltségű fejlesztés a Tisza középső szakaszán, amely Kisköre és Szolnok között az eddiginél szabadabb utat enged a szőke folyónak, azaz gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosít. A munkálatok során, többek között töltésáthelyezések révén, megszüntetik a kritikus folyószűkületeket, elbontják az övzátonyokat, eltávolítják az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat, illetve az elburjánzott növényzetet – tette hozzá a Kötivizig sajtósa.
Mint megtudtuk, a tíz évet felölelő előkészítő munka és a hatósági engedélyezési eljárások lezárását követően a közelmúltban megkezdődött az Európai Unió támogatását elnyert, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Konzorciumában megvalósuló projekt. Mindez, közvetve két árvízvédelmi öblözetben 49 települést, közvetlenül pedig 15 települést érint (Besenyszög, Csataszög, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Nagykörű, Pély, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasüly, Törökszentmiklós). Az előkészítés részeként megszületett a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, megtörtént a régészeti feltárás Besenyszög–Doba–Szórópuszta térségében, lezajlottak a területszerzési eljárások, valamint az erdőterületek ideiglenes és végleges igénybevételére irányuló hatósági eljárások.
Az árhullámok gyorslefolyása a cél
A projekt keretében történik meg a Tiszaroff-felsőréti nyárigát visszabontása, valamint egy műtárgy felújítása. Több helyszínen is indokolt az övzátonyok rendezése: így a Tisza bal partján, a kiskörei vasúti híd feletti szakaszon, a Tisza jobb partján, a Kanyari szakaszon, továbbá a Tisza bal partján, a nagykörűi kompátjáró alatti és feletti szakaszokon. Ugyancsak utóbbi körzetben valósul meg egy fontos folyószabályozási beavatkozás, mégpedig a meglévő gumiabroncsos partbiztosítás átépítése. A projekt egyik legfontosabb küldetése az árvízvédelmi fővédvonalak áthelyezése négy helyszínen. Ilyen munkálatokra kerül sor a Tisza jobb partján, Szórópuszta és Doba között, 3,66 km hosszon, a Tisza bal partján Szajolnál, illetve Óballánál, továbbá a Tisza jobb partján, Nagykörű közelében.
