Hétszáz éves kunyhót és árokrendszert találtak Jászfényszarun

A felszíni kerámialeletek alapján az volt gyanítható, hogy egy késő Árpád-kori, XIII–XIV. századi település nyomaira találnak majd a feltárás alkalmával.

– Az már mostanra kiderült, hogy ezen a helyen nem volt település, ugyanakkor az eddig folytatott munka alapján – az ásatássorozat tavaly­ kezdődött – megtaláltunk egy, a korszakhoz köthető kunyhót, négy kemencét, gödröket és egy árokrendszer nyomait – mondta érdeklődésünkre a régész.

– Az elmúlt napokban pedig az árokrendszer újabb szakaszait sikerült megásnunk, ekkor derült ki, hogy kifejezetten nagy területet vettek körül az árkokkal. Nagy valószínűséggel ezen a helyen, a vízfolyásokkal, mocsaras területekkel szabdalt határrészen legeltették hétszáz, hétszázötven évvel ezelőtt a falu lakói állataikat – jegyezte meg a szakember.

Ez az időszak lehetett az, amikor a tatárjárást követően elnéptelenedett vidékre IV. Béla királyunk idején megérkezhettek a jászok.

– Nem lehet egyelőre egészen pontosan meghatározni az időszakot, mert az ehhez szükséges tárgyi leletek egyelőre nem kerültek még elő – tette hozzá Gulyás András Zoltán.

– Arra ­mindenesetre jó példát láthatunk, hogy milyen módon tartották állataikat annak idején a falu lakói. Ez már nem nomád állattartás volt, hiszen a jószágok legelőjét árokkal védték meg, amivel azt is megakadályozták, hogy a gulya szétszéledjen.

Tavasszal – Szent György napján – kihajtották az állatokat, majd ősszel – Szent ­Mihály napján – visszahajtották téli szállásukra.

A Jász Múzeum vezető régésze elmondta, hogy az árokrendszer helyét pontosan szeretnék meghatározni, illetve várhatóan a kutatási terület keleti részén – aminek feltárása augusztus második felében kezdődik az előzetes ütemterv szerint – még remélhetők tárgyi emlékek, kerámiák, amiből pontosabban meghatározható lesz az objektumok keletkezésének ideje.

Régóta lakott 

Jászfényszaru határa már az őskortól lakott – derült ki a helytörténeti kiadványokból. Az újkőkor kultúráit követően az ókorban a szarmaták, majd később az avarok és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt. Az Árpád-korban pedig több falu is létezett a település határában.

Az egyik közülük Szent Kozma Damján nevét viselhette, amelyet 1996-ban Selmeczi László régész tárt fel. A város nevét a Zagyva szarv alakú (szarv-„szaru”) homokos, fövenyes (föveny-„fény”) területéről kaphatta, melynek közelében telepedtek le a Jászok a XIII. században.

Banka Csaba