Labdarúgás

2017.09.17. 11:26

A MÁV FC egykori nagyságainak neveit kapták a Tiszaligeti Stadion labdarúgópályái

Világszerte már bevált és megsüvegelendő módját választotta a Szolnoki MÁV FC vezetősége, hogy a klub egykori nagyságainak emléke ne merüljön feledésbe.

Kész a tábla a Ligetben

Fotó: Fodor Orsolya

A Tiszaligeti Stadion négy edzőpályáját a múlt század meghatározó szolnoki játékosairól nevezték el.

A felújított Tiszaligeti Stadionban is megérinti a dicsőséges múlt szele a nézőket, szurkolókat, játékosokat is. A klubvezetés döntése értelmében négy edző­pálya kapott nevet, alighanem a szolnoki labdarúgás legnagyobbjaitól.

A Csábi József név hallatán a legtöbb futballbarátnak az 1967-ben született válogatott védő neve ugrik be. Azonban nem ő, hanem édesapja lett az egyik pálya névadója. Idősebb Csábi Józsefet gyorsasága, fejjátéka, játékintelligenciája alapján mind a mai napig a megye legjobb labdarúgói között emlegetik.

Pályafutását 1968-ban fejezte be, de utána is aktívan rész vett az egyesület és Szolnok megye labdarúgásában, mint elnökségi tag. 2011. december ­14-én, hetvenhat éves korában hunyt el.

Ugyancsak kora méltán elismert labdarúgója volt Kolláth­ Ferenc, aki Szántó Józseffel együtt az első szolnoki futballista volt, aki a nagyválogatottban szerepelt. A harmincas évek végén a „korszerűen” játszó, gyors, kapura törő, veszélyesen lövő középcsatártípus legjobb hazai képviselőjének tartották.

Tagja volt a Magyar ­Kupa-győztes és az 1941–42-es idényben a bajnoki bronzérmet szerző csapatunknak. A Szolnoki MÁV csapatában – amely tíz évig szerepelt az első osztályban – 218 mérkőzést játszott. 1948 nyarától 1974-ig edzőként dolgozott. A magyar labdarúgó-válogatottban öt alkalommal szerepelt, e találkozókon három gólt szerzett. 1986-ban, hetvenkét esztendősen távozott az égi futballpályákra.

A Szolnoki MÁV UFC fiataljai azért is dolgoznak nap mint nap, hogy a nagy elődök, az egykori válogatott játékosok nyomdokaiba lépjenek
Fotós: Fodor Orsolya

A tragikus sorsú Szűcs Sándor nevét is pálya viseli mostantól. Szűcs Sándor 1921. november 23-án született Szolnokon. Még nem volt tizenhét esztendős, amikor először játszott a Szolnoki MÁV NB I.-es csapatában. Tehetségére hamar felfigyeltek és 1941. ­március 23-án a felnőttválogatottban is pályára lépett Jugoszlávia ellen. 1944-ben igazolt az Újpesti TE csapatához.

A válogatottban együtt futballozhatott Bozsik Józseffel, Deák Ferenccel, Hidegkuti Nándorral, Puskás Ferenccel és Sárosi Györggyel. Felkészültsége, tudása alapján az Aranycsapat tagja lehetett volna, de nem így történt. Az akkor már családos labdarúgó 1948-ban megismerkedett egy férjes asszonnyal, a népszerű énekesnővel, Kovács Erzsivel, akivel hamar egymásban szerettek.

A Belügyminisztérium csapatánál mindezt a „szocialista erkölcsbe ütköző” magatartásnak minősítették. A szerelmesek úgy döntöttek, hogy Nyugatra szöknek, akkoriban ezt disszidálásnak hívták.

„Sajnos elfogták őket a határon, ezért Szűcs Sándort halálra ítélték, amit 1951-ben hajtottak végre”

1989-ben az ellene hozott ítéletet törvénysértőnek minősítették, hatálytalanították. 1991-ben érdemei elismerése mellett posztumusz rendőr alezredessé nevezték ki. Síremléke a budapesti Új köztemetőben áll.

Szántó József Kolláth Ferenccel együtt mutatkozott be szolnoki labdarúgóként a válogatottban. Kivételes képességgel megáldott sportember volt, akit „Krumpliként” ismertek. Sportpályafutását 19 éves korában a Szolnoki MÁV-ban kezdte és tizenöt év múltán ugyanitt fejezte be. A zömök, gyors és bátor szélső mindkét lábbal ügyesen kezelte a labdát.

Kész a tábla a Ligetben
Fotós: Fodor Orsolya

Alacsony termete ellenére jól fejelt. Az NB I.-ben 238 alkalommal játszott és 1939-ben háromszor szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Tagja volt a Magyar Kupa-győztes és az 1941–42-es idényben a bajnoki bronzérmet szerző csapatnak.

Pályafutása végén edzői képesítést szerzett, edzőként több szolnoki klubnál is dolgozott. Nyolcvannegyedik születésnapja után három héttel hunyt el 1998 májusában.

A center center marad

A névadóval már egykori kiválóságokhoz köthető a négy edzőpálya. A centerpálya – amelyen a bajnoki mérkőzéseket játssza a Szolnoki MÁV FC – viszont maradt ­centerpálya.

A MÁV pályája évtizedekig a Véső úti volt, ám arra már senki sem emlékszik, hogy melyik pályán játszotta első mérkőzéseit az 1910 ­májusában alakult labdarúgó-­szakosztály. A korabeli források „­Podolszky úti pályáról” írnak

Ám az utca neve egyetlen levéltári és múzeumi forrásban sem lelhető fel, így csak valószínűsíteni lehet, hogy egykori MÁV-területen állhatott.

Gutai István

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!