Közélet

2007.09.17. 17:08

Márta lett a jászsági mamut neve - !KÉPEKKEL!

Egyre valószínűbb, hogy vadászzsákmányként múlt ki úgy tizenhatezer éve az a mamut, amelynek maradványait Jászfelsőszentgyörgy határában találták meg. A kifejlett vadállat a kutatást vezető dr. Kertész Róbert a Damjanich János Múzeum régészétől és csapatától a Márta nevet kapta.

SZOLJON

— Az elmúlt negyven esztendő alatt, a különböző műtrágyák bemosódása miatt, valószínű többet romlott a mamutcsontok állapota, mint a megelőző tizenhatezer évben — állapította meg dr. Kertész Róbert Jászfelsőszentgyörgy határában, a mamutcsontok feltárásának helyszínén. Ezért is kell kiemelt figyelmet fordítanunk a leletek konzerválására. Ez a munka már a csontok kiemelése előtt, a helyszínen megkezdődik.

Ahogy arról beszámoltunk, a kutatócsoportnak csütörtökön este sikerült megtalálnia az utolsó jégkorszak végén elpusztult őslény csontvázát. A gyapjas mamut mindkét agyarát-, medencecsontját- és keresztcsontját is megtalálták, ugyanakkor azóta már farokcsigolyákat, illetve még egy fogat is feltártak. Minden esély meg van arra, hogy további csontok is előkerüljenek az ásatáson alkalmával. A leletek elhelyezkedése egyre jobban alátámasztja azt a feltételezést miszerint a mamutot vadászzsákmányként ejtették el.

Amatőr régész érdeme a lelőhely megtalálása

Dr. Kertész Róbert kiemelte a jászberényi amatőr régész, Kerékgyártó Gyula szerepét a mamutleletek megtalálásában. Lényegében a ő volt az, aki rálelt a felszíni csontmaradványokra, és megsejtette, hogy mindez egy komolyabb lelőhelyet feltételez a felszín alatt. Az immár feltárt agyar méretéből és formájából következtettek arra a szakemberek, hogy a feltárt csontok egykoron egy közel húsz esztendős kifejlett nőstény mamut lehetett.

A környéken — úgy négy - ötszáz méterre a jelenlegi ásatás helyszínétől — ugyanis korábban már több hasonló korú kőkori vadásztábort is találtak a régészek. Magyarországon közel félezer helyszínen leltek már mamutcsontokra, de teljes csontvázat rejtő a Dunántúlon, illetve a közelben Mátraderecskén összesen hat-hét helyen létezik az országban. Az Alföldön azonban ez az első hasonló feltárás.

— Az ásatásnak az egész országban híre ment és a tudományos közélet is odafigyel a munkánkra — jegyezte meg dr. Kertész Róbert. —, számos kutató személyesen is ellátogat a helyszínre, még Kordos László az Országos Földtani Múzeum igazgatója, a rudabányai Rudapithecus kutatásának jeles alakja is jelezte, hogy megtekinti a felsőszetgyörgyi ásatást.

Időközben Jászfelsőszentgyörgy önkormányzata döntött arról, hogy mindent megtesz a leletek helyben tartásáért. Szándékaik szerint a régi iskola épületét mamutmúzeummá alakítanák át. Addig azonban míg kiállíthatók lesznek a feltért csontok még rengeteg munka van hátra. A helyszíni konzerválás után még hosszú és költséges folyamat lesz mire olyan állapotba hozzák a jégkori csontokat, hogy azt akár kiállítótermekben lehessen mutogatni. Egyébként a környékben élőktől rendkívül sok segítséget kap folyamatosan nyolc tíz fővel dolgozó régészcsapat. Jászberény polgármestere dr. Gedei József saját keretéből 250 ezer forintot biztosított a munkákra, a felsőszentgyörgyiek gondoskodtak a kutatók szállásáról, a helyi polgárőrök biztosítják a területet éjaszkánként, hogy hívatlan látogatók fel ne dúlják a csontokat. A kutatást még egy hétig folytatják. Amennyiben ez idő alatt nem tudják befejezni a feltárást, várhatóan tavasszal folytatják a munkát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!